Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

törzskönyvezett tenyészetek a háború alkalmával megsemmisültek, s a törzskönyvezett és ellenőrzött teheneknek is csak egy része maradt meg a kistenyésztők kezében a háború után. Az állattenyésztő egyesület még 1945. évben hozzáfogott a törzsállomány felkutatásához, aminek eredménye az volt, hogy 20 községben 1050 gazda tulajdonában 1230 tehén maradt meg. További beszervezéssel 1947. évben 34 községben 1960 tag tulajdonában levő 2240 tehén lett ellenőrizve. Az ellenőrzött tehenek tejelési eredménye igen gyenge volt, kb. átlagban 1200 1, ami a rossz takarmányozásnak, a takarmány- és abrakhiánynak, valamint a túlzott igázásnak volt betudható. Az ellenőrzött tehenek után az apaállat-nevelés is megindult, és az 1947. évben a vármegyei állattenyésztési alap részére 89 db bika lett felvásárolva, ami a tenyésztés alapját képezi. Az 1946. évi rossz takarmánytermés következtében az 1947. év elején igen leesett a marha ára, és nagy volt a kínálat. A tavaszodással az állatok ára is emelkedett, és a további időkben megszilárdult, de az 1947. évi katasztrofális szárazság ismét takarmányínséget eredményezett, és őszre leesett a marha ára, igen nagy volt a kínálat és a kereslet kicsi. A vármegyéből elszállítottak Borsod és Heves megyékbe 3800, Pest megyébe 640 db tenyészmarhát és a Hús- és Zsírhivatal ellenőrzésével 4720 db vágóállatot. A sertésállományt, mely a vármegyében ezelőtt 80%-ban mangalica volt, az uradalmakból és egyéb tenyészetekből kikerült hússertéskanok nagyon elkorcsosították. A megmaradt és szaporodásnak indult állomány nagy része korcs, legkivált Nyíregyháza környékén, hol a képzelhető minden fajból egy heterogén, rossz állomány állott elő. A sertés törzskönyvelés folytatása alig volt lehetséges, mert törzskönyvezett állomány alig maradt a vármegyében. 1945-ben tenyésztői munka csak egy gazdaságban folyt, s csak ezután kezdődött meg a tisztavérű tenyészállatok kiválogatása, s 1946-ban egy gazdaságban 9 községben 209 tenyésztőnél 251 db sertés volt ellenőrizve. Az 1947. évben szigorúbb bírálattal 109 tenyésztőnél 153 db mangalica koca sertés lett ellenőrizve. A vármegyében aránylag szép számban maradt meg tisztavérű mangalica sertés, úgy, hogy kanfelesleg volt, s 1947-ben Zala vármegye részére 59 db kan lett elszállítva, míg Szabolcs vármegye részére fel lett vásárolva 201 db tenyészkan. Fejér vármegye részére 56 db, Békés vármegye részére 52 db tenyészkoca lett elszállítva. A szaporulat jó volt, amennyiben a 153 db ellenőrzött mangalica koca átlagszaporulata 6,1 volt. A juhtenyésztésnek nem kedvezett a földreform, mégis emelkedőben van a juhállomány, annak ellenére is, hogy nagy akadálya volt a tenyésztésnek a két aszályos év és az 1946/47. évi szigorú tél, amikor is a szaporalat több mint a fele elhullott. A juhtenyészetek 85%,-a újgazdák kezén van, kiknek nincs magán legelőterületük, ezért csak bérelt legelőn, parlagon, utakon legeltetnek, amiért a községi lakossággal állandóan nézeteltéréseik vannak, és ez a körülmény a juhtenyésztés apadását fogja vonni maga után.