Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

ÁLLAMI HITEL Az állattenyésztési alap részére 1947. év folyamán 260 000 Ft államkölcsön és 800 000 Ft bankkölcsön utaltatott ki. Ez utóbbi rendelkezésére 1947. év végéig 657 829 Ft fizettetett vissza törlesztés és költség címén. TÖRZSKÖNYVELÉS Az állattenyésztő egyesület a törzskönyvelés munkáját zsírvizsgálatokkal kiegészítve, az ellenőrzést fokozta, a törzskönyvelt állatlétszám emelkedett. Az állattenyésztési alap az újgazdák törzskönyvi ellenőrzési költségeinek 50%-át magára vállalta, és ezen összegeket az egyesületnek át is utalta. Úgy az állattenyésztő egyesület, mint az állattenyésztő szövetség az alap részéről ez évben is részesült segélyben. TENYÉSZÁLLAT-ÉRTÉKESÍTÉS Tenyészbikák, tenyész nőivarú állatok 1947. év folyamán idegen vármegyék részéről is igen nagy keresletnek örvendtek, és meglehetősen magas áron értékesíttettek. Komoly pénzforrást jelentett a jóvátételre leadott szarvasmarhák nagy száma is. SER TESTEN YÉSZTÉS A tenyészirány mangalica, hússertés is jelentékeny számban van. Az apaállattartás megfelelő, mert az állattenyésztési alap által fizetett átlag 800 Ft-os kanvételár a tenyésztőkre serkentőleg hatott, és megfelelő számú és minőségű kanokat neveltek a gazdák, melyek törzskönyvezve, szimultánozva kerültek a köztenyésztésbe. A sertéspestis elleni védekezés hatékony volt a szimultán oltással, úgyhogy a sertéslétszámban az általános részben már kimutatottak szerint 61%-os emelkedés volt észlelhető. A sertésárak magasak, mivel sertések ára minden megkötöttség nélkül szabadon alakulhatott ki. JUHTENYÉSZTÉS A háború következtében legjobban sújtott állattenyésztési ág, azonban a gazdák főként a saját gyapjúszükségletük ellátására fokozták a kis udvari juhtartást, úgyhogy ennek megfelelő 51%-os emelkedést tapasztalhatunk. 1948. évre van tervbe véve az állomány minőségének fésűsgyapjas juhokkal való feljavítása.