Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

Vármegye területén a hazai fésűs tenyésztés az uralkodó. Buda környéki, valamint a kalocsai járás néhány községében cigája tenyésztési irányzat is van. A juhállomány létszáma 1946-ban kereken 25 000 db. Ezen létszám 1947. év folyamán részben természetes szaporulat, részben más megyékből való behozatal útján 48 390 db-ra emelkedett. A vármegyei állattenyésztési alap ezen ősi állattenyésztés fellendítése érdekében jó kosok beszerzését állandóan napirenden tartja. Tekintettel arra, hogy nagy területű, feltétlen jó legelővel rendelkezünk, ezek kihasználása, illetve hasznosítása érdekében szükséges volna a juhállomány szaporítása, még import útján is, hogy ez évi örvendetes 96%-os emelkedést tovább fokozni tudjuk. 4. KECSKETENYÉSZTÉS A háború után jelentékenyen fellendült, aminek oka a tejellátásban mutatkozó hiány és a gazdák tőkehiánya. Különböző fajtákkal találkoztunk. Határozott tenyészirányzat még nem alakult ki. 5. APRÓ HÁZIÁLLATOK A baromfitenyésztés körüli tevékenység a keltető állomások karba hozásával és a tenyészanyag felkutatásában merült ki. Az 1947. év folyamán üzemben volt a vármegye területén 93 db keltetőgép. Házinyúltenyésztés a vármegye területén még meglehetősen kezdeti stádiumban van. Gyakori az angóra, de találkozunk a legkülönbözőbb fajú nyulakkal is. Fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a háború okozta súlyos veszteségeket állattenyésztésünk lassanként kiheveri, annak újjáépítése megindult, és oly lépésekkel halad előre, hogy jóval előbb fogjuk elérni azt a nívót, mely a háború előtti időben volt, mint reméltük volna. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 Az állattenyésztési alapról szóló rész kimaradt.