Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

sével igyekeztünk emelni. Az apaállat-vizsgálat eredményeként az év végén a közte­nyésztésben maradt 86 db kan, ebből az állattenyésztési alap tulajdona 44 db, közület és magántulajdonban van 42 db. A kocalétszámhoz előírt kanlétszám 140 db, így mutatkozik hiány 54 db. Ha minden kant az állattenyésztési alap szerezne be, úgy az alapnak 96 db kanhiányt kellene pótolnia. Ellenőrzés és törzskönyvezés alatt áll 97 db koca és 10 db kan. A kanhiányt részben az ellenőrzés alatt álló megyebeli tenyé­szetekből igyekszünk pótolni. 5. JUHTENYÉSZTÉS A tenyészirány magyar fésűsgyapjas. Az állomány az 1947. évben az előző évihez viszonyítva 44%-os emelkedést mutat, ami azt bizonyítja, hogy juhtenyésztő gazdáink idegenből történt vásárlással is szaporították állományukat. Az állattenyésztő egyesület ellenőrzése alatt áll 444 db juh, amelyeknek további mi­nőségi javítása kívánatos. Ezt csak megfelelő tenyészkosok beszerzésével és kiosztásá­val lehet elérni. Örvendetes módon foglalkoznak gazdáink a juhtejtermeléssel, ame­lyet Merinofort sajttá feldolgozva szállítanak Budapestre. így elérik azt, hogy a juh­tej literenként cca. 2—2,50 forintban értékesül. Szeretnének a juhtenyésztő gazdák szövetkezetbe tömörülve gyapjúfonó és feldolgozó üzemet létesíteni, ez azonban ez ideig megfelelő tőke hiányában nem sikerült. 6. KECSKETENYÉSZTÉS A vármegye területén nagyon kevert és elkorcsosult állomány van, amelynek mi­nőségi feljavítása érdekében a következő költségvetési évben már jó minőségű kecs­kebakok beszerzése is elő lesz irányozva az állattenyésztési alap költségvetésében. Kecskével nagyon jól hasznosíthatók az iparvidék részben kopár domb- és hegyoldalai­nak gyepnövénnyel benőtt szakaszai. 7. A HÁZINYÚLTENYÉSZTÉS A húshiány, valamint az aránylag magas húsárak miatt, különösen a városi és iparvidék lakossága fokozottan rákényszerült a házinyúl tartására. Tenyésztésről ugyanis csak a gyapjas nyúl (angóra) tenyésztésénél lehet beszélni, mert a tartott hús­nyulaknál fajtát megállapítani a lehetetlenséggel határos. Természetszerűleg kifize­tőbb lenne a húsnyúl tenyésztése, ha a nyúltenyésztő szakosztály tagjai közösen besze­reznének néhány jófajta húsnyúlbakot és törzseket alakítva szaporítanák el.

Next

/
Thumbnails
Contents