Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

dák, 25%-át az állami ellenőrző telepek és mintaközségek, 25%-át pedig az egyéb tenyésztők kapták. November hó 15-én megalakult a kisállattenyésztők szakosztálya, hogy ezzel is hozzájárulhasson a baromfitenyésztésünk fejlődéséhez. Baromfitenyésztésünk fejlesztése érdekében a szakosztályvezető és szaktanácsadónő a vármegye területén az elmúlt évben kilenc 3 napos tanfolyamot tartott. Jelenleg a vármegye területén 8 baromfitenyésztő mintaközség és 12 ellenőrzött telep van. Csomor Barnabás áll. gazdasági főfelügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 249 Esztergom, 1948, február 25. A KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE 1. ÁLTALÁNOSSÁG Az állattenyésztés terén a legfőbb teendőnk az állatállomány szaporítása volt, de emellett a minőségi javításra is súlyt helyeztünk. A vármegye állatlétszáma összehasonlítva az 1946. évivel az alábbi: Ló Szarvasmarha Sertés Juh Szamár Kecske db 1946 1947 Szaporodás Szaporodás % 6059 8091 2032 34 15 024 22 564 7 540 50 21 969 30 529 8 560 39 2636 3785 1149 44 60 170 110 183 2425 4323 1898 78 A fenti kimutatásból kitűnően a lóállomány fokozatosan emelkedik. A szarvasmarha ugrásszerű emelkedést mutat, a sertés- és juhállomány szaporulata szintén fokozatosnak mondható. Kiugrásszerű emelkedést mutat a szamár- és kecskeállomány is. Az utóbbi nagyarányú elszaporodását a tejhiány okozta, mert — különösen az iparvidékek — így igyekeznek tejszükségletüket fedezni.