Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

A szaporodás természetes szaporodásra vezethető vissza. Az állomány 70%-a cigája, 30%-a vegyes. A gazdák a cigája juh tenyésztését karolják fel, és 261 db cigája anyabirka áll ellenőrzés alatt. Az elmúlt évvel szemben a juhtenyésztés nagyobb lendületet vett, legalábbis a nagyobb mérvű szaporodás erre enged következtetni. BAROMFITENYÉSZTÉS A baromfiállomány elérte mennyiségi tekintetben a háború előtti létszámot. Minőség tekintetében azonban sok kívánnivalót hagy hátra. Az állomány 90%-a vegyes és csak 10%-a fehér magyar baromfi. Az őszi baromfiakció iránt mérsékelt volt az érdeklődés. Az 1948. év folyamán előreláthatólag egy keltető központ felállítása válik lehetővé a vármegye területén, és ez valószínűleg jótékony hatást fog minőségi baromfitenyésztésünkre gyakorolni. A vmi. állattenyésztési alap az 1947. évben lényegesen jobb anyagi körülmények között volt, és ez tette lehetővé, hogy az év folyamán 56 db magyar tarka tenyészbika vásároltatott meg köztenyésztés céljaira, összesen 183 010 Ft értékben. Átlagár 3268 Ft volt. Megvásároltatott ezenkívül ugyancsak a köztenyésztés céljaira 56 db berkshire kan, összesen 53 540 Ft értékben, átlagár 956 Ft. Megvásároltatott 31 db mangalica kan, összesen 29 850 Ft értékben, átlagár 964 Ft. A tejtermelésben javulás nem állott be, ez nagymértékben az aszályos esztendőnek tudható be. A tehéntartó gazdák az év nagy részében takarmányhiányokkal küszködtek, a legeltetési idény igen rövid volt. A vármegyében működő 30 tejüzem közül 8 rendelkezik vajgyártó engedéllyel, míg a többi csak fölöző. Feltűnő jelenség, hogy a termelt tej igen nagy része a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz kerül és csak kisebb része kerül a tejcsarnokba. A tejtermelésben időszakonként igen nagy az eltérés, a tavaszi hónapokban a tejüzemek aránylag bőségesen kapnak tejet, a téli hónapokban a tej beszállítás igen sok üzemben csaknem teljesen szünetel. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 Ezzel szemben az 1946. évi nagyarányú szaporulat részben annak volt betudható, hogy az állattartók vásárlások útján idegen megyékből szerezték be lovaikat. 2 Az 1946. évi jelentés szerint: nem kedvezett a szarvasmarha-tenyésztésnek az, hogy a fejőstehenek és a növendék marhák túlságosan nagy mértékben voltak igába fogva.