Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

köszönhető, ha a vármegye területén bevetetlen föld egyáltalában vagy csak igen kis mértékben marad. A bizottságok a legnagyobb problémát, a vonóerő és a kézi munkaerő biztosítását a kölcsönös munkamegsegítés alapján oldották meg.

2 A traktorüzemanyag biztosítása terén mutatkoztak és még most is vannak nehézségek, s ha bevetetlen terület maradna, az kizárólag ennek tulajdonítható. A megye benzin- és kenőolaj-ellátása máig sincs biztosítva. A vármegyei termelési bizottság utasította a járási termelési bizottságokat, hogy az itt-ott mutatkozó, feltűnő igaerőhiányt a szomszédos, és igaerővel aránylag elég jól ellátott községek igaerő-állományából történő kirendeléssel enyhítse. A vármegye vetőmagszükséglete többé-kevésbé biztosítottnak mondható, kivéve a köles vetőmagot, melyből az eddig bejelentett és azonnal kielégítendő szükséglet kereken 100 q.

3 A vármegyei termelési bizottság munkájának hatékonyságát nagymértékben csökkenti az, hogy fogat hiányában az egyes megsegítésre szoruló termelési bizottságoknak a vármegyei termelési bizottság személyes megjelenéssel nem nyújthat azonnali segítséget. A postai összeköttetés is még mindig olyan lassú, hogy az ezen az úton lebonyolított intézkedések mire megvalósításra kerülnek, igen sokat veszítenek aktualitásukból. Csomay István vármegyei termelési bizottság elnöke Tisztázat. — UMKL FM Term. Főo. 1945—43—20 008. 1 Az 1945. január 23-án kelt 30 300/1945. FM sz. rendelet csak a községi termelési bizottságok felállítását rendelte el. A megyei és járási termelési bizottságok szervezését az 1945. augusztus 26-án megjelent 22 500/1945. FM sz. rendelet szabályozta. 2 A 30 300/1945. FM sz. rendelet 5. és 6. §-a felhatalmazta a termelési bizottságokat a rendelkezésükre álló igaerőnek, mezőgazdasági gépeknek (traktor) a kölcsönös segítség elve alapján történő felhasználására, hogy a saját igaerővel nem rendelkezők is meg tudják művelni födjüket. A kölcsönigáért a termelési bizottságok a helyi viszonyoknak megfelelően állapították meg az ellenértéket, amit a kölcsönbe vevő általában a termés betakarításakor fizetett meg. 3 A földművelésügyi miniszter a megyei gazdasági felügyelőséget 1945. június 11-i táviratában utasította, hogy a kért 100 q kölesvetőmag beszerzése végett azonnal lépjen érintkezésbe a bábolnai állami birtokkal.