Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

ban keresztezett sertések. Az őszi apaállat-vizsgálatok során a fehér hússertés-körzetekből a mangalica kanokat a bizottságok kiselejtezték, és csak a csornai járás területén engedélyezték, ahol a múltban is részben vegyesen mangalica és fehér hússertés kanok voltak köztenyésztésre engedélyezve, vagy csak kizárólag mangalica kanok. A köztenyésztésben fedeztető kanok száma: 139 db fehér hússertés és 33 db mangalica. Mennyiségileg a vármegye sertésállománya elérte, azt mondhatni, a békebeli nívót, azonban minőségileg nagyon sok kívánnivaló van, különösen a köztenyésztésben levő kanok minősége erősen kifogásolható, még a legjobb tenyésztő községekben is. A vármegyei állattenyésztő egyesület október hó folyamán megkezdte a sertéseknek újból való ellenőrzésbe és törzskönyvelésbe való vételét, egyelőre az a törekvése, hogy mintegy 200 db jó kocával 1947. évben a vármegye köztenyészetét megfelelő jó minőségű kanokkal tudja ellátni. LÓTENYÉSZTÉS A vármegye jelenlegi lóállománya megfelel a békebeli állomány 50%-ának, és még a múltban fele részben melegvérű, fele részben hidegvérű volt az állomány, a hidegvérű állomány inkább a megye nyugati részén, a melegvérű pedig a megye keleti részén volt túlsúlyban, ma teljesen vegyesnek mondható. A körzeteket egymástól elválasztani nem lehet, ugyanis hidegvérű körzetekben sok a melegvérű ló és viszont. Az 1945. évhez viszonyítva lényeges javulás állapítható meg, úgy mennyiségileg, mint minőségileg, ugyanis a katonai alakulatok által hátrahagyott mezőgazdasági munkára kevésbé alkalmas kis testű lovak azt mondhatni alig találhatók, helyüket nagyobb testű, mezőgazdasági munkára alkalmas lovak foglalták el. Tekintve, hogy 1946. évben állatösszeírás nem történt, a fajták megoszlására vonatkozólag csak becslés alapján lehet következtetni, ezek szerint jelenleg a melegvérű lóállomány 60%, a hidegvérű pedig 40%-át képezi a vármegye állományának. A 122 400/1945. II. 1. FM rendelet

1 értelmében a ménvizsgálatoknál működő bizottság, valamint a vármegyei hármas bizottsági ülésén a méntelepparancsnokot a vármegyei állattenyésztő egyesület lótenyésztési szakosztályának kiküldötte helyettesíti. A hivatkozott rendelet értelmében az állattenyésztő egyesület 1946. év március havában a vármegye területén a ménvizsgálatokat megtartotta, és 44 db ménnek adott engedélyt a vármegye köztenyésztésében történő fedezésére, továbbá 24 db állami mén fedezett a vármegye területén. A 68 db köztenyésztésben fedező mén közül 18 db volt hidegvérű és 50 db melegvérű. A tenyészigazolványok kiadásánál a bizottság figyelemmel volt arra, hogy tekintve a vármegye lóállománya nagyon vegyes fajtájú, lehetőleg közel a szomszédos községben találják meg a gazdák a megfelelő fajtájú mént. Az engedéllyel ellátott mének Rábacsanak, Lövő és Szil községekben fedeztetési állomáson, míg a többi községekben magánvállalkozóknál voltak elhelyezve az állami mének is, ugyanis a községek megfelelő takarmánnyal nem rendelkeztek, hogy a mének eltartását, valamint a kezelő személyzet élelmezését vállalhatták volna.