Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

kanra pedig 66 db koca jut. Hogy az anyaállatok száma az előírtnál valamivel nagyobb, különösen a sertéseknél, azzal magyarázható, hogy a takarmányhiány következtében az apaállattartó érdekeltségek csak a legcsekélyebb apaállatokat tudják eltartani. Azon községekben, ahol a takarmányhiány következtében az apaállattartásnál nehézségek mutatkoztak, tenyészigazolvánnyal ellátott magánapaállatokat állítottak be az apaállatok pótlására. Az 1946. év folyamán a th. állattenyésztési alap részére megvásároltatott 67 db tenyészbika és 33 db tenyészkan, melyek a törvényhatóság területén szereztettek be, azonkívül vásároltatott 3 db telivér tenyészbika soproni bikavásáron, valamint 2 db importtenyészbika Svájcból. Az apaállat-vizsgálatok a 33 000/928. FM sz. rendeletben

1 előírtak szerint megtörténtek. SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS A vármegye szarvasmarha-állománya elég jó minőségűnek mondható. Az alapanyagot a magyar tarka képezi. Egyes községekben telivér szimentáli tehenek is vannak. Tenyésztési szempontból különösen kiemelkedik Újmalomsok, Feketeerdő, Dunakiliti, Győrújfalu, Tényó község gazdáinak tenyészete.. .

2 Szarvasmarha-hizlalás az elmúlt év folyamán teljesen szünetelt. A tenyészállatokat nevelő gazdák az év második felében, a forint megjelenése után, elég kedvezően tudták értékesíteni. Apaállat-istállók rendeltetésüknek megfelelnek. Új apaállat-istálló az elmúlt évben nem építtetett. A köztenyésztésben levő apaállatok takarmányozása az elmúlt év folyamán rossz volt, melynek oka a nagyfokú szálas- és abraktakarmány-hiányban kereshető. SERTÉSTENYÉSZTÉS A háború és a rendkívüli viszonyok következtében a sertésállomány nagyfokú leromlását hozta elő. A fajtatiszta apaállatok csekély száma következtében kénytelenek voltak az egyes közületek, hogy anyaállataik üresen ne maradjanak, nem megfelelő, keresztezett apaállatokat beállítani. Az év második felében némi javulás mutatkozott ezen a téren. A vármegye területén a köztenyésztés iránya általában a mangalica, egyes községekben párhuzamos tenyészirány van, mangalica mellett hússertés is. Sertéshizlalás nagyobb mértékben nem volt, minek oka az ipari hizlaldák szünetelése, valamint a takarmányhiány. Ellenőrzés alatt az egyesített megyében 155 db sertés van. Köztenyésztésben levő tenyészkanok elhelyezése általában kielégítő, valamint tartásuk is megfelelőnek mondható.