Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

BEVEZETŐ Az 1945-—1948 közötti magyar mezőgazdaság helyzetére mindenekelőtt azok a sorsdöntő társadalmi, gazdasági, politikai változások voltak hatással, amelyek ezekben az években az országban végbementek, amelyek a gazdasági élet egyetlen területét sem hagyták érintetlenül. Az említett négyéves periódusban a mezőgazdaság helyzetét — sok egyéb mellett — három tényező határozta meg döntő mértékben: 1. a súlyos háborús veszteségek; 2. az agrártársadalom struktúráját, a tulajdoni és az üzemi viszonyokat megváltoztató földreform; 3. az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének demokratizálása, amely rendkívüli ösztönzést adott a parasztság alsóbb rétegeinek önálló kezdeményezéséhez. Magyarország gazdasági helyzete, így a mezőgazdaságé is, a háborús pusztítások következtében igen mélyre süllyedt. Ennek illusztrálására az állattenyésztés, a terménykészletek, a gép- és eszközállomány területén végzett felméréseket közöljük. Állatfaj 1942 1945. IX.* Csökkenés Az 1945. évi állomány az 1942. évinek %-a Szarvasmarha és bivaly 2 376 475 1 007 311 1 369 164 42,4 tehén 1 014 510 563 280 451 230 55,5 tenyészbika 15 860 7 556 8 304 47,6 Ló 900 434 369 317 531 117 41,00 tenyészmén 6 036 2 043 3 993 33,8 Sertés 4 669 922 1 149 764 3 520 158 24,6 tenyészkan 25 287 7 785 17 502 30,8 tenyészkoca 612 776 225 971 386 805 36,8 Juh 1 708 486 295 584 1 412 902 17,3 Kecske 70 975 61 337 9 638 86,3 Szamár és öszvér 6 733 4419 2 314 65,6 * Az állatállományt 1945 folyamán két ízben vették számba: július és szeptember hónapban. Az utóbbinál lényegesen tökéletesebb módszereket alkalmaztak, és így jóval pontosabb adatokat is nyertek. Bár a szeptember havi összeírás kevésbé kedvezőtlen képet mutat az előző időszakhoz viszonyítva, mint a július havi, még így is igen nagy arányú a csökkenés a háború előttihez képest.