Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

A VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEI AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS 1946. ÉVI HELYZETÉRŐL 228 Berettyóújfalu, 1947. március I. A BIHAR VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Az 1946. évi állatösszeírás adatai szerint egyes állatfajonként a következő' létszám volt: 1946. évben 1945. évben db Szarvasmarhából 28 117 23 207 Lóból 7 008 6 549 Sertésből 38 668 27 884 Juhból 19 785 14 636 Kecskéből 1 687 1 284 Baromfiból 290 058 259 766 Csonka Bihar vármegye 1938-as állatösszeírás adatai szerint egyes állatfajonként a megoszlás a következő volt: Szarvasmarhából Lóból Sertésből Juhból Kecskéből Baromfiból 45 094 db 20 496 db 111 904 db 139 473 db 3 650 db 320016 db A fenti kimutatásból látható, hogy az állatállományunk az egész vonalon minden nemében örvendetes számbeli javulást mutat. Ha azonban a békebeli 38-as létszámot vesszük alapul, akkor még mindig igen nagy hiányok mutatkoznak. Az állatállomány 50%-ban keresztezett, az főképpen a szarvasmarhánál látszik legjobban, mert a bikákat a legtöbb helyen együtt járatják a legelőn a tehenekkel, és így a kézből való fedeztetés nem volt keresztülvihető. A juhállomány csökkenése még mindig igen nagyarányú, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a vármegye területén 1938. évben 139 473 db volt az 1946. évivel szemben, amikor csak 19 786 db a létszám. Ennél az állatfajnál volna a legsürgősebb a teendőnk, mert a vármegye nagy területű szikes legelőit csak juhokkal lehet a legjobban értékesíteni. Itt véleményem szerint állami akcióval lehetne a legeredményesebben segíteni,