Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

BAROMFI-, HÁZINYÚL- ÉS KECSKETENYÉSZTÉS Az apróbb háziállatok tenyésztése körül a gazdasági felügyelőség működési területén mondhatni még nagyobb jelentősége és lehetősége van a baromfitenyésztésnek. A házinyúl- és a kecsketenyésztés kisebb jelentőségű, azonban a házinyúl és a kecske tenyésztésével kapcsolatban megállapítható, hogy a körülmények következtében jelentős mértékben és állandóan szaporodik a házinyúl és a kecske tenyésztésével foglalkozó lakosok száma. A földreform következtében a kisgazdaságok szaporodásával igen nagy lehetősége van a baromfitenyésztésnek, és a baromfitenyésztésen keresztül kell kiindulnia a kisgazdaságok állattenyésztésének. A baromfiak közül elsősorban a tyúk, liba, kacsa és pulyka tenyésztésével foglalkoznak a gazdák, sokkal kisebb mértékben a gyöngyös tenyésztésével. Úgy Csongrád vármegyében, mint Hódmezővásárhely thj. város területén a meglevő, államilag ellenőrzött baromfitelepek elegendő tyúkkal rendelkeznek, úgyhogy a szentesi és hódmezővásárhelyi keltetési központok tenyésztojás-szükségleteit feltétlenül biztosítani tudják. Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város területe a fehér magyar parlagi baromfi tenyészkerülethez tartozik. A pulykából az állomány tekintélyes része a bronz pulyka és csak kisebb mennyiségben tenyésztik a fehér magyar pulykát. A vízi szárnyasokból kizárólag a fehér magyar lúd és kacsa tenyésztése folyik, emellett jelentős kereseti forrását képezi a kistenyésztőknek a liba hizlalása is. Baromfitenyésztésünk minőségi és mennyiségi vonalon leghamarabb helyreállítható, melyet a baromfiak gyors szaporasága és a gazdasági felügyelőség területén levő keltetési központok munkája biztosít. A szentesi keltetési központ február első napjaiban kezdi meg működését, a hódmezővásárhelyi keltetési központ megindulása azonban bizonytalan, minthogy Hódmezővásárhelyen a villanyáram, a villanyáram-szolgáltatás folyamatosan nincsen biztosítva, és így a keltetéshez szükséges hő nem biztosítható. 1945. év tavaszán Hódmezővásárhely thj. város vezetősége gőzkazán beállításával kívánta a villanyáramot helyettesíteni, azonban ez nem járt megfelelő eredménnyel, minthogy igen gyenge volt a keltetési eredmény, ami a hiányos és rossz hőszolgáltatás eredménye. A házinyúl tenyésztése a vármegye területén csak kismértékben játszott szerepet, a mostani viszonyok következtében azonban az angóranyúl és a húsnyúl iránt mutatkozik érdeklődés, ami a lakosság ellátását, továbbá a textilszükségletet is jelentős mértékben enyhíteni fogja. A kecsketenyésztés annak ellenére, hogy a természeti adottságok nem megfelelőek, az utóbbi időben emelkedett.