Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

223 Szentes, 1946. február 1. Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város területének művelési ágak alapján való megoszlása és a termőterületek minősége elsősorban az állattenyésztés feltételeinek és adottságának kedveznek. A több mint 10 éve tapasztalható állattenyésztési színvonal minőségi és mennyiségi eredménye azonban a háborús helyzet következtében mindkét tekintetben igen nagy mértékben összezsugorodott. A földreform következtében az uradalmak megszűntek, melyek elég jó minőségű törzskönyvezett állománnyal rendelkeztek. A földreform végrehajtása során állattenyésztési vonalon mondhatni teljes mértékben a kisemberek kezébe került át az állattenyésztői munka. így a gazdasági felügyelőségnek és a vármegyei állattenyésztő egyesületnek elsőrendű és legfontosabb feladata ezen kisembereket állattenyésztési vonalon a lehetőségek mellett segíteni, és az állattenyésztés megindulásával a termelés folyamatosságát biztosítani. Az ország állatállományának a háborús események következtében történt csökkenése mellett lényegesen visszaesett a szántóföldi takarmánytermesztésnek a menynyisége is a múlt évi gyenge termés következtében. Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város 1945. évi tavaszi haszonállatösszeírásával kapcsolatban jelentem, hogy az összesírás nem mondható teljesen megbízhatónak a sok nehézség és akadály, továbbá az ismétlődő igénybevételek miatt. Az 1945. év őszén lefolytatott apaállat-vizsgálatok eredményét összehasonlítva az állatösszeíráshoz kitűnik, hogy az apaállat-ellátottság szarvasmarhából kielégítőnek mondható, sertéseknél azonban nem. Úgy a szarvasmarháknál, mint a sertéseknél a jó minőségű apaállatokban van hiány. A juhoknál az apaállat-szükséglet pontosan nem állapítható meg, miután a köztenyésztésben juhok nincsenek, és az egyes gazdák maguk gondoskodnak a megfelelő számú kos beállításáról. Úgy Csongrád vármegye, mint Hódmezővásárhely thj. város állattenyésztési alapja nem rendelkezik megfelelő összeggel, amely elegendő volna jó minőségű apaállatok beszerzésére. Az 1945. évre vonatkozóan ugyanis a kivetett tenyészállatdíjak, amelyeket az alaphoz befizettek, a pénz értékének csökkenése következtében annyira elértéktelenedett, hogy a múlt évi tenyészállatdíjak és a köztenyésztésre jogosító igazolványok díjaiból bevételezett összegekért a jelen helyzet mellett apaállatot vásárolni nem lehet. Folyó évre vonatkozóan az állattenyésztési alap költségvetését búzaérték számításával állította össze a gazdasági felügyelőség, azonban készpénzért a gazdák nem hajlandók tenyészállataikat eladni. Úgy Csongrád vármegye, mint Hódmezővásárhely thj. város állattenyésztését tekintve megállapítható, hogy elsősorban szarvasmarhából, lóból a megmaradt állo-