Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

Egyesület, amely egyesület irányítása mellett a vármegye 42 községe közül 35 községben indult meg a szervezett tenyésztői munka. Az állattenyésztő egyesület az 1945. év folyamán állatakciót a közismert okok miatt nem bonyolított le. Az egyesület tagjai 23 db bikát adtak el 2 600 000 pengő értékben. A tenyésztőket nagyon elkedvetleníti az a körülmény, hogy a jelenleg is eladó 20 db bikát a Csanád vármegyei Állattenyésztési Alap nem tudja megvásárolni, mert a szükséges fedezet az elértéktelenedés folytán nem áll rendelkezésre. A szarvasmarha törzs könyvelése a vármegye 42 községe közül az alábbi községekre terjed ki: Makó m. város, Ószentiván, Újszentiván, Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor, Kübekháza, Földeák, Püspökiele, Apátfalva, Magyarcsanád, Bökénytelep, Nagylak, Kövegy, Csanádpalota, Ambrózfalva, Nagymajláth, Végyegyháza, Mezőkovácsháza, Református kovácsháza, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Battonya, Kunágota, Elek, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Dombiratos, Kevermes, Dombegyháza, Medgyesbodzás és Csanádapáca. Az egyesületnél az ellenőrzött állományt faj és fajta szerint az alábbi kimutatás tartalmazza: A szervezési munkálatok az 1945. év végére szinte a maximumig fokoztattak, és általában a szarvasmarha-létszám a törzskönyvezett marháknál szinte már teljesnek mondható. A gazdák ugyanis a nagymérvű beszolgáltatás hatása alatt bizonyos fokig elkedvetlenedtek a szakszerű állattenyésztői munkától. Az állomány ellenőrzése az 1945. évben csak küllemi alapon történt, mivel a tejellenőrzéshez szükséges vegyszerek — kénsav, amylalkohol — nem állnak rendelkezésre. Egy ellenőrzött tehénnél volt próbafejés. Ennek eredménye a következő: 39,5 liter tej 3,2% zsírtartalommal egy nap alatt. SERTÉSTENYÉSZTÉS Csanád vármegye területén a köztenyésztésben a mangalica tenyészirány van engedélyezve, és csak Újszentiván községben van párhuzamos tenyészirány. Ott a mangalica tenyészirány mellett a fehér hússertés tenyészirányt is követik a gazdák. A vármegye területén főleg három sertésfaj van elterjedve: a mangalica, fekete hús- és fehér hússertés. Tiszta vérben azonban nagyon keveset tenyésztenek. Lehet mondani, hogy a vármegye állományának mintegy 8—10%-a fajtatiszta berkshire és 1—2%-a fajtatiszta fehér hússertés. A többi mintegy 85% többé-kevésbé korcs vagy fajtahibás keresztezett koca. A gazdasági felügyelőség és a vármegyei állattenyésztő egyesület tevéMagyar tarka tehén Telivér szimentáli Összesen: 2150 db 31 db 2181 db Mangalica koca 84 db kan 5 db Berkshire koca 31 db kan 5 db Yorkshire koca 33 db kan 3 db Összesen: 148 db kan 13 db