Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

199 Székesfehérvár, 1948. március 18. A vármegye legelőterülete 69 979 kat. hold, mely a megye összes területének 9,8%át teszi ki. Az állatállomány nagymérvű emelkedésével együtt járt a rét- és legelőterületeknek a múlt évihez képest emelkedő kihasználása. Ez tette volna szükségessé a legelők rendbehozását és ápolását, mely azonban csak igen kis mértékben indult meg. Az újjáépítési miniszter úr rendelete lehetővé tette, hogy a közös- és közlegelőkön háború okozta sérüléseket kötelező közmunkával végezzék el. Igen sok községben vették igénybe ezt a kedvezményt, és igyekeztek a legelőterületeket közmunkára kötelezettekkel rendbehozatni, lőállásokat, futóárkokat és egyéb sérüléseket behúzatni. A földművelésügyi miniszter úr 50 400/1947. sz. rendeletével

1 felhívta az érdekeltségek figyelmét a régebbi rendeletekre, melyek a legelőterületek rendszeres letakarítását írják elő. Ennek köszönhető, hogy az érdekeltségek jó része — bár anyagiakban szűkölködnek — közös munka útján igyekeztek legelőiket rendbehozni a kihajtás idejére. A felügyelőség szakelőadója, erre a célra engedélyezett kiszállások alkalmával a leghanyagabb társulatokat a vagyonfelügyeleti hatóságnál feljelentette, minek következtében az 1913. X. tc. alapján 6 társulat vezetőségét bírsággal sújtották. Ennek, valamint a felügyelőség fokozott felvilágosító munkájának köszönhető az, hogy az őszi legelőletakarítások az eddigieknél már nagyobb arányokban hajtattak végre. A 3 éves terv keretén belül a vármegye 5 legelőérdekeltsége kapott államsegélyt 20 000 forint értékben. Ezen érdekeltségek legelőjavítási munkaterveit az erre a célra szervezett bizottság készítette el. Ezeket a munkaterveket az érdekeltségek közgyűlései elfogadták. Megvalósításukhoz az ősz, illetve tél folyamán hozzá is kezdtek, s az előírt munkákat a kedvezőtlen őszt követő enyhe téli időjárást kihasználva csaknem kivétel nélkül be is fejezték. A legelőjavítási munkatervvel kapcsolatos államsegélyként juttatott felszerelési tárgyakat az érdekeltségek nagyrészt megkapták, illetőleg azok elkészítése most folyik. A fátlan legelőknek szélfogó pasztákkal való beültetésére a felügyelőség az érdekeltségek között propagandatevékenységet fejtett ki, s ennek hatására az anyagilag legerősebb 16 társulat 10 000 darab csemetének elültetését határozta el. A fásítások rendeltetése elsősorban talajvédelem (szélfogó pászták), kisebb mértékben pedig határmegjelölés. A fásítási terveket minden alkalommal a felügyelőség szakelőadója készítette el a Felső-dunántúli Földművelésügyi Tanács Fejér vármegyében szolgálatot teljesítő zöldmező-ellenőrével és az érdekeltség vezetőségével egyetértésben. Az elültetésre került kanadai nyár-, akác- és eperfa husángokat részint az erdőfelügyelő-