Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

községben nem jut elég vetőmag a földbe, ott a legrosszabb minőségű föld fog vetetlen maradni, mert a vetést a legjobb minőségű földeken kezdik és a legrosszabbakat hagyják utoljára. Az ősszel földben maradt répa, burgonya és a le nem tört kukorica betakarítása folyamatban van, sőt sok helyen már el is végezték. Megállapítást nyert, hogy a most kiszedett répa és burgonya nagy százalékban használhatatlan, mert ősszel nedves földben maradt és a nagyon gyér hótakaró miatt megfagyott. Ezen betakarítási munkák is nagyon lassan haladnak a fentebb említett igaerőhiány miatt. Ott, ahol nagyobb harcok voltak, a lakosság a határban levő lövészárkok és különféle harci akadályok eltakarításán dolgozik, valamint az elhagyott aknákat szedi össze és teszi ártalmatlanná, mert ezeknek már sok gazda esett áldozatul, és ezért félnek a határban dolgozni.

3 Ahol az aknákat ártalmatlanná teszik, ott fokozatosan megindul a betakarítási munka. Sok községben megkezdték a trágyahordást, természetesen az igaerőhiány itt is megmutatkozik. A talajelőkészítő eszközöket, úgymint ekéket, tárcsákat, extirpátorokat, hengereket és a vetőgépeket igyekeznek rendbehozni, hogy amikor a föld munkára alkalmas lesz, ezek készen legyenek. Nagyon akadályozza az összes munkálatokat az, hogy a katonai alakulatok állandóan nagy mennyiségben veszik igénybe közmunkára a falu népét, és az igaerőt. Az orosz katonai parancsnokságot kértük, hogy az igénybevételt maximálisan heti két napban állapítsa meg, azonban erre mind ez ideig válasz nem érkezett.

4 Dr. Bónis Bertalan alispán Tisztázat. — BZmL Alisp. 1945—2105. 1 A földművelésügyi miniszter 30 300/1945. sz. rendeletéről van szó, melynek 24. pontja kötelezte a törvényhatóságok vezetőit, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről és menetéről az FM-hez rendszeresen jelentést tegyenek. 2 Ez ellentétben áll a főszolgabíróhoz 1945. január 5-én küldött körrendelettel, amelyben az olvasható, hogy a megye szovjet parancsnoka még a hadműveletek kellős közepette felszólította az alispánt, közölje a közigazgatás vezetőivel: ,,... a tenyészállatok semmiféle címen, senki által nem vehetők igénybe." 3 Az ország hadszíntérré válása súlyosan érintette a mezőgazdaságot. Ahol a front vonalai húzódtak, ott többek közt a katonai alakulatok után kiterjedt aknamezők, futóárkok, tankcsapdák nehezítették a földek megművelését. Somogy megye alispánja 1945. április 30-i jelentésében erről így számolt be: „Az egész vármegye területe futó- és lövészárkok tömkelegével van át- meg átszelve: a vetéseken áthúzódó árkok egyrészt a vetésterületet csökkentik, másrészt pedig az erős tiprás és nehezedés miatt az még jobban meggyengült. A közvetlen front közelében levő községek határában igen sok mind az oroszok, mind a németek által lerakott akna. A lakosság fél a mezőre kimenni, mert már eddig is nagyon sok szerencsétlenséget okoztak a felrobbant aknák. Ezek felszedése és felkutatása nagy nehézségekbe ütközik, a hozzáértő műszaki személyzet hiányában." 4 A háború befejezése után az iga- és munkaerő igénybevétele katonai célokra elvétve fordult elő.