Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IV. KERTI, SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS

lésben tartását, amelyeknek összefüggő területe a húsz kat. holdat meghaladja. Az üzemszerű kezelés elrendelésének nem akadálya az, hogy ha a juttatottak földmívesszövetkezetet alakítottak. (2) Az (1) bekezdés alapján üzemszerű kezelésben tartott gyümölcsösök szakszerű kezelését a földmívelésügyi miniszter szakközegeivel vagy más megbízott szervvel ellenőrizteti. (3) Ha a juttatottak az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére a gyümölcsös üzemszerű kezelésére nem hajlandók, vagy annak kezelését ilyen esetben is elhanyagolják vagy elmulasztják, az érdekelt juttatottakkal szemben a R. 28. §-ának második bekezdése alapján kimozdítási eljárás megindításának lehet helye. (4) Az (1) bekezdésben említett üzemszerű kezelésben tartás módozatait a földmívelésügyi miniszter esetenként szabályozza. 4- § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Dr. Bárányos Károly földmüvelésügyi miniszter Nyomtatott. — Magyar Közlöny, 1946/296. R. sz.: 146 760/1946. FM. A gyümölcstermelő földművesszövetkezetek analógiájára a földművelésügy i miniszter a 175 100/1947. FM sz. rendelettel létrehozta a szőlőtermelő földművesszövetkezeteket is. 1 A rendelet 1. §-a a földművesszövetkezeti szervezés befejezésének időpontját rögzíti. 2 A 600/1945. ME földreformrendeletről van szó. 3 A 131 000/1945. FM sz. rendelet 6. §-a a szövetkezetből kilépő tagok kötelességeivel foglalkozik, a 10. § 1. bek. pedig az új tagok vagyonilletékességét szabályozta. 171 Balassagyarmat, 1947. február 26. A NÓGRÁD-HONT VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A GYÜMÖLCS VÉDŐ SZEREK HIÁNYÁRÓL Növényegészségügy helyzete vármegyénk egész területén katasztrofális. Kártevők tömeges elszaporodását az 1946. esztendőben sem sikerült radikálisan meggátolni. A leszegényedett gyümölcsgazdák a kormányzattól várták a segítséget, melyet a múlt évben nem kaptak meg. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a kártevők gombacsoportjának szaporodását az időjárás némileg gátolta. így a tartós száraz nyár következtében a gombakórokozók csak a tenyészidők egyes szakaszaiban jelentkeztek kártételükben.