Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Ezek szerint száj- és körömfájással fertőzött terület Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Alberti, Irsa, Monor és Pusztavacs. Sertéspestis a monori járás déli felén Monorból kiindulva, ugyanitt baromfivész is fellépett. Állatorvosok a dabasi járásban, Monoron és Kiskőrösön működnek. A monori állatorvosok közül egyet Kecskemétre rendeltünk szolgálattételre. Állati gyógyszer nincs. Bár szorosan nem tartozik kamarai feladathoz, mégis szükségesnek tartjuk jelentésünkhöz foglalni, hogy Budapest környékén erősebb mértékben fellépett a hastífusz, sőt kiütéses tífuszról is említést tesznek a szemtanúk, ugyanígy tífuszfertőzésről adott jelentést Monor községe is. A betegek részére semmi gyógyszer nincs.

2 Budapest környékén, Tököl, Taksony, Alsónémedi, Vecsés, Rákoscsaba, Cinkota, Pestújhely körzeten belül kimondott éhínség van, amelyre jellemzésül szolgálhat, hogy az orosz katonai parancsnokság utalt ki a szükségletet közelről sem fedező mennyiségben kenyérgabonát, ennek őrlése azonban akadályba ütközött, nem lévén a malmoknak üzemanyaguk. Az őrlést ez idő szerint a sári és kakucsi malom végzi, azonban üzemanyaghiány miatt ez a két malom is rövidesen leáll. Jelentjük, hogy az Alsónémedi, Vecsés, Rákoshegy és Mátyásföld környékén hetek óta eltemetetlenül fekszenek a katonai holttestek ezrei. Az eltemetett holttestek és állati hullák meg nem felelő földborítás miatt újból elhantolandók. Ilyen rosszul eltemetett sírokat a harcok színhelyétől távolabb eső területeken is lépten nyomon látni kutyák által kikaparva és kikezdve. Általános hiány mutatkozik a vármegye egész területén sóban, melynek sürgős pótlására már felhívtuk az illetékes miniszter figyelmét. Az elhagyott birtokok kezelését a kamarán keresztül ellátjuk, és szükséges helyekre gazdaságvezetőket kirendelünk.

3 A munkáltatásnál arra törekszünk, hogy lehetőleg olyanok vállalják, akiknek az elkövetkezendő földreform földet feltétlenül juttatni fog, s így a várható termésért az elhagyott földek, ha kezdetleges módon is, de megműveltetnek majd. Egyébiránt a földművelésügyi tárcához tartozó összes külső ellenőrző és felügyeleti munkát a kamara november óta rendszeresen ellátja, és teszi ezt elsősorban azért, mert a vármegye területén tudtunkkal egyetlen egy gazdasági felügyelő sem működik. . .

4 Olvashatatlan aláírás Tisztázat. — BKmL Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1945—220. 1 Túlzottnak látszik a háborús veszteségek ilyen nagy arányú megállapítása. Egy későbbi összeírás szerint a vármegyében a sertések 77%-a, a szarvasmarhák 69%-a, a juhok 78%-a pusztult el. 2 1944—1945-ben, a háborús viszonyok közepette, a legkülönbözőbb állatbetegségek (ragadós száj- és körömfájás, rühösség, sertéspestis, gümőkór, baromfikolera stb.) terjedtek el országszerte. 3 A háborús pusztítások a nagybirtokokat érintették a legsúlyosabban: szinte valamennyi nagybirtok elhagyottnak számított, hiszen tulajdonosaik — de még az intézők nagy része is — elmenekültek, a magára hagyott cselédséget pedig senki nem irányította. Az elhagyott nagybirtokok müvelésének megszervezését előbb a községi nemzeti bizottságok, utóbb az irányításuk alatt megalakult termelési bizottságok kijelölt gondnokok útján igyekeztek biztosítani. 4 A továbbiakban a jelentés a kamara tisztviselőinek munkáját értékeli.