Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

III. GÉPESÍTÉS

Aratógépekkel aratni az elmúlt évben nem lehetett. Ezek használatára nem is lett volna az elmúlt évben szükség. Ekével minden igázható fogat rendelkezett. Az 1947. évhez viszonyítva ezen a téren is igen sok javulás volt, mivel sok új ekét szereztek be az elmúlt évben. Jótékonyan hatott ezen a téren a földművesszövetkezeti kis mezőgazdasági gépakció, mivel ennek keretében az újonnan földhözjuttatottak is olcsó áron megfelelő ekékhez és egyéb kis mezőgazdasági gépekhez juthattak. Hozzájárult a traktorok által felszántott területek emelkedéséhez a kormányzat által nyújtott szántási hitel. A szántási hitel tavasszal és az első őszi hónapban vármegyénként állapíttatott meg. Ezt a vármegye részére engedélyezett keretet a vármegyei gazdasági felügyelőség osztotta szét járásonként a bejelentett szükséglethez mérten. A járási keretet a járási gazdasági felügyelők osztották szét a községek között. Később a kormányzat csak országos keretet állapított meg. Ez utóbbi sokkal jobban megfelelt a viszonyoknak, mivel biztosabban oda jutott a szántási hitel, ahol arra szükség volt. A felügyelőség a hitelek felhasználását kémpróbaszerűen ellenőrizte, szabálytalanságot azonban nem tapasztalt a felülvizsgálat során. A hitel felhasználása kapcsán panasz vagy feljelentés egy ízben érkezett a felügyelőséghez, amit a helyszínen részletesen ki is vizsgált, azonban komoly szabálytalanságot nem talált. A mezőgazdasági traktorok igazolása a vármegye területén az év végével befejezést nyert. A bármily okból kifolyólag le nem igazolt traktorok az állam tulajdonába mentek át, és azok a gépállomásokra irányittattak. Az elmúlt év folyamán megalakult az Állami Mezőgazdasági Gépüzem. Ezzel egyidőben a Mezőgazdasági Gépszolgálat megszűnt, illetőleg a Gépüzembe olvadt bele. Még az állami gépszolgálat az állami traktorok közül bérbe adott 9 darabot. Pótigazolással leigazolt 7 darabot, és eladott 4 darab traktort. A bérbe adott traktorok jó karban vannak, mivel azok műszakilag a traktorellenőr útján havonta ellenőriztettek. Traktorellenőr azonban csak az év első felében működött, így később a műszaki ellenőrzés szakértő hiányában elmaradt. Az Állami Mezőgazdasági Gépüzem alközpontokat létesített. Ezen alközpontok kebelén belül gépállomások szerveztettek. Veszprém vármegyében először Dégen, később Lepsényben, majd az év utolsó hónapjában Mezőlakon szerveztetett gépállomás. A dégi és lepsényi gépállomás a nyár és ősz folyamán működött is, a mezőlaki azonban az elmúlt évben még nem működött. • A gépállomások talajművelő gépekkel és egyéb kisebb mezőgazdasági géppel fel vannak szerelve. A dégi gépállomáson 12 db traktor, 5 db fuvottkerekes vontató, 2 db cséplőgép, 1 db trágyaszóró, 10 db vetőgép, lókapa, kézi tolókapa van. A lepsényi gépállomáson 10 db traktor, 1 vontató, fúvott kerekekkel, 2 db cséplőszekrény, vetőgépek, lókapák stb. vannak. A mezőlaki gépállomás felszereléséről a felügyelőség még nem tud. A gépállomások mind új traktorokkal szereltettek fel. A gépállomások felállításával kapcsolatosan irányelv az volt, hogy először az enyingi járás láttasson el, mivel ott van a legtöbb szántanivaló és a legkevesebb igavonó állat. A gépállomások a hozzájuk fűzött reményeket beváltották, mivel — különösen az