Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
III. GÉPESÍTÉS
Arató- és kaszálógépek a vármegye területén kevés kivétellel részben romokban, részben nagyobb javítási munkálatok alatt állanak. Cséplőgépekkel az egész vármegye megfelelő létszámmal rendelkezik, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy e téren a vármegye a legjobban áll. 1 Horváth Pál m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 A cséplőgépeket a háborús események során nem érte nagyobb károsodás, legfeljebb a gépszíjak hiánya akadályozta működésüket. 138 Debrecen, 1947. március 20. A HAJDÚ VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Hajdú vármegye mezőgazdasági traktorparkja az 1946. évben 200 db traktorból áll. Ebből a gépállományból az év folyamán 16 db volt üzemben. Ez a létszám azonban korántsem állott folyamatosan munkában, mivel időközben igen számos gép szorult ismét generáljavításra. A gépállomány megbízható kijavítása helyben nem volt elvégezhető. A géptulajdonosok az esetek túlnyomó részében kénytelenek voltak traktoraikat Budapestre szállítani, ami az egyébként is igen jelentős javítási költséget fokozta. Az infláció idejében egyetlen dugattyúért 11 q 0-ás lisztet kért a Hofherr-gyár. Ez adja a magyarázatát annak, hogy 39 traktor egész éven át üzemképtelen állapotban, munka nélkül állott. * A gazdasági felügyelőség a traktorállomány üzemképes állapotba helyezése és a lehető maximális munkateljesítmény betartása érdekében, karöltve a termelési miniszteri biztosokkal és a bérszántók szabad szakszervezetével, minden lehetőt elkövetett. A cséplési munkálatokhoz összesen 2 q gépszíjat sikerült biztosítani, napi forgalmi áron. A géptulajdonosok számtalan esetben fordultak a felügyelőséghez gépjavítási hitelakció megszervezése érdekében. A hitelakció folyósítását a Gazdasági Főtanács nem engedélyezte. A fent említett 161 db üzemképes traktor közül 74 db petróleum, 87 db gázolaj üzemű. A gépállomány hajtó- és kenőüzemanyaggal történő ellátását Hajdú vármegyében teljes mértékben a kereskedelmi vállalatok látták el. Kenőüzemanyaggal történő ellátás, miként az előző évben, most is a debreceni központból történt. A debreceni
