Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
III. GÉPESÍTÉS
A VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEI A GÉPESÍTÉS 1946. ÉVI HELYZETÉRŐL 136 Gyula, 1947. április 23. A BÉKÉS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Ha valaha szükség volt arra, hogy az emberi és állati munkát pótolni és helyettesíteni tudó gépi erőt a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítsuk, úgy az 1946. évben még inkább szükségessé vált ez. A földreform során született új törpe- és kisbirtokok tulajdonosai legnagyobbrészt igaerővel nem rendelkeztek, viszont az általános igaerőcsökkenés folytán régebbi gazdák sem voltak abban a helyzetben, hogy az aránylag nagy területet kitevő juttatott földbirtokokat meglevő igaerőikkel akár kölcsönös kisegítés, akár pedig bérmunka formájában megmunkálják. Ilyenformán tehát parancsoló szükségletként adódott a traktoroknak a termelésbe való teljes bekapcsolása. Fenti elgondolás minden érdekelt, tehát úgy a traktortulajdonosok, mint a szántatni kívánó földtulajdonosok részéről világos és félre nem érthető volt, azonban ennek gyakorlati keresztülvitele már sok nehézségbe ütközött. A tavasz folyamán a pénzérték bizonytalansága folytán csak terményért voltak hajlandók a traktortulajdonosok szántani, viszont a szántató gazdák sok esetben nem rendelkeztek terménnyel. A forintérték bevezetése után a bérszántás diját megállapító rendelkezések olyan alacsony összegben állapították meg, amelyért a traktortulajdonosok szántani nem tudtak, viszont ezt az összeget mezőgazdasági terményárak túlságosan alacsony volta miatt a szántató gazdák — különösen — az újonnan földhözjuttatottak nem tudták sok esetben megfizetni. A traktortulajdonosok panaszának alapját képezte az a körülmény, hogy a traktoralkatrészek és javitási árak oly magasak, hogy egy esetleges javítás esetén képtelenek azt megfizetni. Ebből adódott azután az a sajnálatos helyzet, hogy a vármegye traktorlétszámát kitevő 620 db traktorból az év folyamán csak mintegy 350 db végzett komoly munkát, mert a többi vagy javítás alatt, vagy pénz hiányában üzemen kívüli állapotban volt. 1 A mezőgazdasági üzemanyag-szolgáltatásban az egész év folyamán — kisebb helyi esetektől eltekintve — nagyobb fennakadás nem volt, kivéve a kenőolaj-ellátás kérdését, amely csak az év vége felé nyert megoldást. Sérelem és hiba volt a forintérték bevezetése után, hogy a mezőgazdasági üzemanyag adómentessége nem biztosíttatott, ilyenformán a megfizethetetlenül magas üzemanyagárak mellett a mezőgazdaság képtelen volt gépi erővel dolgozni mindaddig, amíg a mezőgazdasági üzemanyag árát megfelelő mértékben le nem szállították. Ezen leszállítás megtörténtének időpontjáig azonban már elég nagymérvű kiesés állott elő a szántási munkálatok végzését illetően.
