Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
III. GÉPESÍTÉS
kezelőket és főgépészeket, valamint az állami gépipari középiskolánál levő szakembereket, egyes gyárak, esetleg műhelyek munka nélkül levő szakembereit beszerveztetni; velük az összes hazai traktorokat átvizsgáltatni, a hibákat mindeniknél megállapíttatni, azok teljes és soron kívüli rendbehozataláról ily módon, a lehetőség figyelembevételével gondoskodni, mert csak így lehet remélni, hogy január és februárban a traktorok legnagyobb része üzemképes állapotba legyen hozható és hogy ne fogyasszon tekintélyes részük a normálisnál 50—100%-kal is több üzemanyagot, motorolajat vagy kenőolajat, mint amennyinek a fogyasztása megengedett. Fogadja Miniszter Úr mély tiszteletem és őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását a Tisza-jobbparti Mezőgazdasági Kamara nevében • Olvashatatlan aláírás igazgató Tisztázat. — UMKL FM Gép. O. 1945—151 739. A minisztérium gépesítési osztálya válaszlevelében közölte, hogy az üzemanyag- és pótalkatrészhiányországos jellegű. 134 Budapest, 1946. október 1. RÉSZLET A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT III. KONGRESSZUSÁN ELFOGADOTT PROGRAMTERVEZETBŐL: A MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE Annak a nagy országos feladatnak a megvalósításában, amelyet a mezőgazdaság fejlesztése terén a Kommunista Párt programtervezete kitűzött, igen fontos szerepet játszik a gépesítés. Ha a magyar mezőgazdasági termelés nemcsak a kisparaszti birtokokon, hanem a nagy kiterjedésű latifundiumokon és mammuthitbizományokon is elmaradt, ósdi, primitív volt, annak egyik legfőbb oka az volt, hogy a gépek alkalmazása messze elmaradt a követelmények mögött. Ebből adódik viszont, hogy ha be akarjuk hozni lemaradásunkat, és a termelést nagy lépésekkel tovább akarjuk előrevinni, a mezőgazdaság gépesítését minden eszközzel elő kell segíteni. Gépek alkalmazása, elsősorban talajelőkészítő és -megmunkáló gépeké a földművelés terén, a villanyenergia és villamos gépeké pedig főképpen az állattenyésztés terén, jelentősen csökkenti a termelési költségeket, növeli a hozamot, és ezáltal fokozza a termelés jövedelmezőségét, megkönnyíti és megrövidíti az emberi munkát, ami a dolgozó parasztság gazdasági, szociális és kulturális felemelkedésének egyetlen járható útja. A nagybirtokrendszer megszüntetése után a kisbirtokrendszerre történt áttérés a gépesítés terén új feladatokat állított a demokrácia elé. Ennek figyelembevételével a következőket tartjuk szükségesnek:
