Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

gyakori lett a homokverés, a talajpusztulás, és a szélvédelem hiánya a talaj vízháztartását is károsan befolyásolja. A laza homoktalajoknak általában kevés a televénytartalmuk és sokszor nem elegendő a növények gyökerei által felvehető növényi tápanyagkészlet. A gazdaságok által alkalmazott vetésforgó sokszor nem okszerű, sok az ugar, parlag terület, kevés az állatállomány, ezzel velejáróan kevés a szervestrágya, főleg pedig a gazdaságok forgótőkehiánnyal küzdenek. Fent vázoltak alapján a különféle természeti adottságok és közgazdasági viszonyok által nyújtott lehetőségek figyelembevétele mellett a homoki gazdálkodás előmozdítását célzó akció megkezdését határoztam el. Az akciót alábbiakban kívánom körvonalazni: 1. talajvédelem, szélvédelem; 2. talaj televénytartalmának fokozása; 3. talajból a növények gyökerei által felvehető tápanyagkészletek fokozása; 4. szervestrágyák, úgymint istálló- és szalmatrágya, végül a komposzt és fekáliák okszerű kezelése, használata; 5. ha indokolt, zöldtrágyázás alkalmazása; 6. műtrágyák okszerű alkalmazása; 7. a talaj, éghajlat, közgazdasági viszonyok figyelembevételével okszerű vetésforgó alkalmazása; 8. a lehetőségek és okszerűség határain belül a szántóföldi takarmány — főleg pillangós virágú növények termesztésének felkarolása; 9. ahol a fenti adottságok indokolják, silótakarmány-termesztés és a silógazdálkodás beszervezése; 10. általában a jövedelmezőbb homoki gazdálkodás lehetőségeinek bemutatása . . } Takács Ferenc s. k. államtitkár Sokszorosított körlevél. — UMKL Orsz. Földmüv. Tan. 111/9. A körlevelet a Növénytermelési Hivatal, a földművelésügyi tanácsok és a gazdasági felügyelőségek kapták meg. 1 A továbbiakban a jelentés az akció lebonyolításával kapcsolatos konkrét feladatokat ismerteti: propaganda, anyagi fedezet biztosítása, jelentési kötelezettség stb.