Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

borította be őket, aminek következtében különösen a késői vetésekben okozott károsodásokat. A hőmérséklet a tél folyamán 10—15 fok körül mozgott, és később maga a hótakaró borította be a vetéseket. A hirtelen bekövetkezett olvadás hatalmas kiterjedésű árvizeket okozott, aminek következtében cca. 2500 kat. hold őszi gabona szenvedett jelentékeny árvízkárt. A jégpáncél és a jégeső pedig 1500 kat. hold vetését érintette. A csapadékmegoszlás január hónapban 80, február hónapban 140, márciusban 57, áprilisban 25, május hónapban 63, júniusban 120, júliusban 32, augusztusban semmi, szeptemberben semmi, októberben 15, novemberben 43, decemberben 40 mm volt. A rendkívüli nagy hőség aratás előtt néhány nappal köszöntött be, aminek eredményeképpen olyan aszályt kaptak a lábon álló gabonák, hogy ennek következtében a termés kat. holdankint legalább 2 q-val lett kevesebb, mint amire az becsülhető volt. A nyári szárazság következtében az őszi vetési munkálatokat csak nagyon későn lehetett megkezdeni, azonban oly kedvező időjárás uralkodott, hogy a vetések jól megerősödve mehettek a télbe. A szántóföldi takarmányok, továbbá a rétek szénatermése jó volt, így biztosítani lehetett az állatállomány téli takarmányszükségletét. Trágyázási viszonyok Az egy kat. holdra jutó számosállatarány valamit javult, ami magával vitte a trágyázási viszonyok kis javulását is. Egész jelentéktelen mennyiségű műtrágyát is használtak fel már a gazdák, azonban ez a mennyiség vármegyei viszonylatban nagyon csekély. Súlyosbítólag hat az, hogy a rendkívüli szárazság következtében a talajelőkészítési munkálatokat sem tudták a gazdák elvégezni, így talajuk beéredni nem tudott, a gyommagok pedig kultúrnövénnyel egyszerre keltek ki, elvonva előle az amúgy is szűkösen mért és rendelkezésre álló tápanyagot. 4. A terméseredmények 10 éves fejlődése Átlagtermés kat. holdanként q-ban Termelési év Búza Rozs Árpa Zab Tengeri Burgonya Cukorrépa 1938 9,5 7,9 8,1 7,1 13 45 120 1939 9,5 7,8 7,6 8,9 11 50 118 1940 8,8 8,4 8,3 7,9 17 83 140 1941 8,5 7 8,5 7,5 12 65 120 1942 7 6 8 7 12 75 100 1943 10 7 9 8 12 60 80 1944 9 7 8 8 14 70 90 1945 6 5 7 5 14 50 70 1946 6 5 4 4 7 20 50 1947 5,5 6,5 5,5 4 13 40 80 5. Minőségi termelés előmozdítása A minőségi gabonákból jelentékeny terület maradt meg. Az állami vetőmagakcióból idegen vármegyék részére 300 q-t szállítottak el rozsból, 300 q-t pedig búza-