Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

A szőlő és a gyümölcstermés a rendkívül száraz időjárás következtében nemcsak, hogy gyenge volt, hanem hosszabb raktározásokra alkalmatlan. A védekezőszerek hiánya miatt a legkülönfélébb betegségek lepték el a gyümölcsöket. Különösen nagy veszélyt jelent a pajzstetű. A szőlő féltermést adott, azonban a belőle nyert bor minősége igen jó. Nem ritka az olyan gazda, akinél a bor 24 fokos musterjedés után 14 Malligand-fokot ért el. A kézi, gépi és igaerőellátás terén zavarok nem mutatkoztak, így a mezőgazdasági munkálatok idejében való elvégzése általában biztosítva volt. Járai Gyula m. áll. gazd. felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 Az 1946. évi holdankénti termelési adatokat elhagytuk. 108 Szombathely, 1947. (h. n.J A VAS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE 1. A vármegye művelési ágak szerinti adatait, továbbá a főbb szántóföldi növények vetésterületi adatait az I., illetve II. számú kimutatás tünteti fel.

1 2. Az 1945. évben megkezdett földreform az 1946. évben legnagyobbrészt befejezést nyert. Ennek során a vármegye mezőgazdasági ingatlanának 27%-a igénybe vétetett. A földreform következtében egyes termeivények termelésének megszűnése vagy csökkenése, mások megnövekedése várható. így a kalászosok nagyobb mérvű termelése, viszont az ipari növények vetésterületének esése, a cukorrépa kivételével, máris észlelhető volt. Mint jeleztem, a cukorrépa vetésterülete emelkedett, míg az egyéb olajos magvak, de legkülönösebb mértékben a napraforgó termelése iránti kedv teljesen megszűnt, úgyhogy az előirányzott területnek csak egy kis töredékét vetették el. Ennek oka főleg abban keresendő, hogy a nehezen beszerezhető cukor a termelés folytán minden gazdának elérhető, míg az egyéb ipari növények termelésével semminemű előnyben nem részesítik a gazdát. Egyébként pedig a napraforgó a vármegye nagy részén, úgy mint a cseri, hegyháti, őrségi és kőszegi hegyvidéki részén egyáltalán nem termeszthető eredménnyel. A kertészkedés különösen a városok környékén fellendült a közellátási nehézségekkel kapcsolatban. 3. Az 1946. év időjárása, hasonlóan az előző évihez, a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen volt. A kevés csapadékos telet száraz tavasz, majd erősen aszályos