Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

maradt tavasszal bemunkálandó terület 176 000 kat. hold. Ebbó'l mintegy 95 000 kat. hold kapott őszi mélyszántást. Míg 1945. év végén a tavasszal bemunkálandó területnek csak 24%-a volt mélyszántással bevégezve, addig 1946. év őszén az 55%-ra emelkedett. A felügyelőség 1945. évben 76 kis-, középbirtokon szervezte meg a minőségi vetőmagvak szaporító gazdaságát. A szaporításra elvetett terület 826 kat. hold búza, 36 kat. hold rozs és 28 kat. hold árpa volt. Főként a katasztrofális időjárás következtében itt is az elvetett terület 65%-a kipusztult. Ettől eltekintve is, nevezett gazdaságok nem rendelkeztek megfelelő tisztító gépekkel, továbbá a vetőmagvaknak keveredésmentes tárolása legtöbb esetben biztosítva nem volt. Ennek következtében az 1946. évi termésnél a szaporításra elvetett mag után alig 100 q utántermesztett vetőmagot állott módjában a felügyelőségnek átvenni az akció keretében való kiosztásra. Az 1946. év folyamán 99 gazdasággal kötött szaporítói szerződést a felügyelőség. Ezekből 96 gazdasággal 1024 kat. holdon B. 1201-es búzát és 3 gazdasággal 20 kat. holdon rozsot. A szaporításra leszerződött gazdaságok nem minden esetben felelnek meg a szükséges követelményeknek, sőt mondható, hogy azoknak 50%-a az előírt követelményekkel nem rendelkezik. Nincs biztosítva ezen gazdaságok legtöbbjének a megfelelő tisztító berendezés, keveredésmentes tároló helyiség, több esetben a szakértelem hiányzik, s nem utolsósorban nélkülözi az iga és a tőke hiányát. A nagy Szatmár vármegyében 6 burgonyaszaporító gazdaság volt. Ezen gazdaságokban termett burgonya a háború okozta károk következtében elvesztett. Ez évben a Csehszlovákiából behozandó burgonyára jelentkezett néhány gazdaság. Az ipari növények kötelező termelése terén nagy előszeretettel termelik a gazdák a napraforgót, amely a megyének már korábban ismert növénye. Ebből a kötelező területen felül is termeltek, míg mereven elzárkóznak és idegenkednek a len termelésétől, amelynek termelésére a vármegye talaja legnagyobb részben alkalmatlan. Konyhakertészettel a vármegye székhelyén, Mátészalkán foglalkoznak, ahol pár nagyobb kertészet is van. Foglalkoznak továbbá kerti vetemények termelésével a gazdák, és a közel fekvő községek gazdái kisebb mértékben, amely termés csupán csak a piac és a .házi szükséglet fedezésére terjed ki.. .

4 Szűcs Gyula m. áll. gazd. felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 A kihagyott fejezet a járási adatokat adja meg. 2 Majd az időjárást, a talajelőkészítő munkákat ismerteti. 3 Lásd a 115. sz. dokumentum táblajegyzetét. 4 Következik a szőlőkre és gyümölcsösökre vonatkozó rész, amelyet a IV. fejezetben közlünk (Lásd a 174. sz. dokumentumot.)