Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

Az 1946. év terméseredményei: Őszi búza 5,5 q Tavaszi búza 4,-q Rozs 4,5 q Őszi árpa 6— q Tavaszi árpa 5-q Zab 4,5 q Tengeri 6,-q Burgonya 25,— q Cukorrépa 45,— q Takarmányrépa 70 —q Borsó 3,-q Csillagfürt 2-q Napraforgó 3,5 q Dohány 6,-q Szabolcs vármegyében 1946. évben a földművelésügyi miniszter úr által engedélyezett őszi vetőmagakció keretében ki lett osztva 231 120 q termény, amit legfőképpen az újgazdáknak osztottak ki. Kiosztásban részesült 24 680 gazda. Ezen vetőmagmennyiségben bennefoglaltatik az ínséges akció, a készpénzes, az üzemanyag-viszszatérítési, teljes ínséges akció, a 39 900/1946. rendelettel

1 kiosztott termény, valamint a cséplőgépesek leszámoltatásából kiosztásra kerülő termény. A minőségi vetőmagtermelés terén az 1946. évben be lett szervezve búzából 27 gazdaság, rozsból 19, őszi árpából 2 gazdaság. Ezen gazdaságok kivétel nélkül 50 kat. holdnál nagyobb gazdaságokból tevődnek össze. Ezen gazdák részére kiosztásra került búzából 2655,99 q, rozsból 289,91 q, őszi árpából 2 q utántermesztett termény. Az 1946. év őszén az újonnan földhözjuttatott gazdák megsegítésére a földmívelésügyi miniszter úr szántási hitelt utalt ki. A vármegye három részletben kapott hitelkeretet, mégpediglen két ízben 150 000—150 000 forintot és egy ízben 284 000 forintot, vagyis összesen 584 000 forintot. Ezen hitelt a gazdák igénybe is vették, és ezen hitel segítségével a gazdák leszántottak 150 000 kat. holdat, és így az őszi kalászosokat, az éves takarmányokat és a leszántott területet egybevetve a vármegye mintegy 53%-a az ősz folyamán le lett szántva. Az őszi betakarítási munkálatokat a gazdák a betakarításra alkalmas kedvező időt kihasználva mindenhol sikeresen tudták elvégezni, és a december hónapban beállott fagyok és havazások előtt az összes tengeri és napraforgószárat is sikerült behordani. Az őszi vetéseket a gazdák csak igen későn tudták megkezdeni a nagy szárazság következtében. Voltak azonban oly gazdák, főleg a homokos földeken, akik a nagy szárazság ellenére is elvetették rozsukat a rendes időben, azonban ezek vetésüket kénytelenek voltak megsemmisíteni. A vetéseket túlnyomórészt az október hó derekán leesett csapadék után kezdték el. A vetések a kedvező november hónapban szépen és egyenletesen keltek, és főleg az október derekán elvetett rozsok erősödtek és bokrosodtak meg. A búzák is meglehetősen jól kifejlődtek, csupán az őszi árpából kellett igen sokat kiszántani, mivel a szárazság következtében igen egyenlőtlenül és rosszul keltek.