Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

Bevezető

szövegrész mellett szögletes zárójelbe tettük a módosítást. Ahol egy-két szóval vagy raggal nem korrigálhattunk, ott [így] megjelölést használtunk. A közölt szövegben előforduló hossz-, idő-, pénz- és egyéb mértékegységek megnevezéseinek rövidítéseit csak egy-egy dokumentumon belül egységesítettük. A megyék, illetve vármegyék korabeli elnevezéseit megtartottuk. Mivel az aláírás a szöveg része, ezért nyilvánvaló, hogy ahol a szöveg után aláírás következett, azt közöltük. Ha tehát az iraton nem volt aláírás vagy legalább kézjegy, a szöveg végére nem írtunk semmit, azaz nem jelöltük meg külön, hogy „aláírás nélkül". Amikor az aláírást nem sikerült megfejteni, s egyéb módon sem tudtuk megállapítani a dokumentum készítőjének kilétét, ott „Olvashatatlan aláírás" meghatározás szerepel. A szöveg után közöljük az úgynevezett „legendát", vagyis a közlésre került irat fajtájának és lelőhelyének meghatározását. Az iratfajták meghatározása e kiadványsorozat általános archeográfiai szabályzatában megállapított módon történt; tisztázat (általában géppel, egy-két esetben kézzel írt, aláírással ellátott, s valamely szervnél iktatott, azaz érkeztetett irat); fogalmazvány (ide soroltuk mindazokat az iratokat, amelyeket a szerző aláírással nem látott el, nem kiadmányozták és amelyek gyakran mint ügyviteli belső iratok keletkeztek); másolat (ilyenek például a tisztázatok többletpéldányai is, amelyeket nem hitelesítettek és eredeti voltukat csak a hivatalos kísérőlevelek bizonyíthatnák, ezek azonban nem találhatók az ügyiratban); sokszorosított (előterjesztések a Miniszterelnökséghez). A lelőhely meghatározása, azaz az irat jelzete rövidítéseket tartalmaz, ezek feloldását a rövidítések jegyzékében adtuk meg. A legenda után közöljük az iratra vonatkozó általános megjegyzéseket, végül a jegyzeteket, amelyeket dokumentumonként újrakezdődően, folyamatosan számoztunk meg. A forráskiadványban való tájékozódást, az események könnyebb megértését rövidítések jegyzéke, valamint hely- és jogszabálymutató segíti elő. 1 Új Magyar Központi Levéltár (a továbbiakban: UMKL) FM Közg. Főo. 1945—46—133 098. 2 Fellner Frigyes egyetemi tanár szerint a háború előtt a magyar mezőgazdaság az állattenyésztés révén évenként átlag 250 millió mázsa állati trágyát teremtett elő a föld termőképességének fenntartásához, illetve javításához. Ez a hozadék 1945-ben több, mint 150 millió mázsát fogyatkozott az állatállomány csökkenése miatt. ;i Az FM 1945. május 31-t felmérése szerint 1416 traktor, 112 szán tógépszerelvény, 3526 cséplőgépszekrény tűnt el. 4 UMKL FM Term. Főo. 1945—43—28 223. 5 UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1945—10—111 241. 6 Nemzetgyűlési Napló, 41. old. 7 Ezzel a témával, számos kitűnő feldolgozáson kívül, egy levéltári forráskiadvány is foglalkozik. Lásd: Földreform 1945. Kossuth Könyvkiadó 1965. 8 Fazekas Béla: Mezőgazdaságunk a felszabadulás után. Mezőgazdasági Kiadó 1967. 45. old. 9 Donáth Ferenc földművelésügyi államtitkár 1945. évi népgyűlési beszéde. (286. sz. dokumentum.) 10 Jelentette a miniszteri megbízott Veszprém megyéből. (Lásd a 18. sz. dokumentumot.) 11 UMKL OF 1946—32 602 (37 423).