Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
ségében tavaly 160 holdon temesztettek lent, Szalkszentmártonon 75 holdon, az idén pedig egyik községnek sincs lenvetése. A gyömrői járási Mende községben a tavalyi 32 hold len vetéssel szemben az idén semmi sincsen. Tápiósápon a tavalyi 50 hold kender helyett az idén 30-at termesztenek. Dusnokon a múlt évben 38 hold kender és 20 hold lenvetés volt, az idén semmi. A váci járás Sződ községében a len vetésterülete 30 holdról 0-ára szállt le. Váchartyánban pedig 11 holdról szállott le 0-ára. Ezekkel a jelentékeny kiesésekkel szemben elenyésző a termőterületnek az a növekedése, ami egyik-másik községben mutatkozik. Az ipari növények vetésterülete Bács-Bodrog vármegyében is jelentékenyen kevesebb, mint volt a múlt évben. A napraforgó vetésterülete itt egészen csekély, és igen jelentősek a kiesések. Bácsalmáson a múlt évi 724 kat. holddal szemben az idén csak 41 holdat vetettek napraforgóval. Katymáron 200-al szemben az idén semmit. Madarason 202-vel szemben 20-at. Csatalján 218-al szemben 8-at. Csávolyon 195-el szemben semmit. Hercegszántón 204-el szemben 10-et. Egyedül Kisszálláson van még jelentős napraforgóvetés, azonban itt is 20 holddal kevesebb a vetés a tavalyi 270-nél. A cukorrépa vetésterülete szintén elenyésző, Bácsalmáson 126-ról 34 holdra, Katymáron 150-ről 0-ára. Madarason 200-ról 0-ára, Hercegszántón 86-ról 0,5-re, Kisszálláson 435-ről 72 holdra csökkent a cukorrépa vetésterülete. A kender vetésterülete ugyancsak nagymértékben csökkent. Bácsalmáson kiesett 42 hold kender és 20 holdnyi lenvetés, úgyhogy az idén ezek a növények nem szerepelnek a szántóföldön. Bátmonostoron 15, Csatalján 40 kat. hold kendervetés helyett nem termesztettek az idén semmiféle ipari növényt. Hercegszántó kender-vetésterülete 158 holdról 6-ra csökkent, Kisszálláson pedig a len vetésterülete 165-ről 74 holdra esett. Nem változik az irányzat Csanád-Arad-Torontál vármegyében sem. A napraforgó vetésterülete ugyan jelentékenyen növekedett a battonyai járásban és a mezőkovácsházai járásban, Kunágotán 164-ről 400-ra, Battonyán 300 holdról 1200-ra, Mezőkovácsházán 106-ról 200-ra, Nagybánhegyesen 113-ról 230-ra, Kaszaperen 21-ről 280-ra. A többi járásban azonban csökkent a vetésterület, Eleken 850-ről 150-re, Magyarcsanádon 53-ról 28-ra, Nagymajláthon 56-ról 28-ra. A kender vetésterülete viszont mindenütt csökkent. Battonyán 734-ről 150-re, Kevermesen 78-ról l-re, Eleken 1150-ről 5-re, Pitvaroson 45-ről 4-re, Kunágotán 338-ról 0-ára, Mezőkovácsházán 196-ról 20-ra, Nagybánhegyesen 112-ről 60-ra, Kaszaperen 104-ről 12-re. Ez a vidék nem hazája a lennek, itt-ott azonban a múlt évben volt némi lenvetés is. Az idén a len vetésterülete is majdnem 0-ára csökkent mindenhol. A cukorrépa szintén jóval kisebb területeket foglal az idén, mint tavaly. Kövegyen 18 helyett 4 holdon, Nagykopáncson 26 helyett 8 holdon, Kunágotán 302 helyett 50 holdon, Mezőkovácsházán 235 helyett 100 holdon, Kaszaperen 186 helyett 104 holdon termesztenek cukorrépát. Az ipari növények vetésterülete csökkent Csongrád vármegyében is. A napraforgó vetésterülete kb. 50%-át teszi ki a tavalyinak. Csongrádon a kiesés 80 kat. hold, Deszken 200, Kübekházán 156, Újszentivánon 80, Derekegyházán 140. A cukorrépa vetésterülete szintén csökkent. Legtöbb helyen teljesen elmaradt a vetés. A fontosabb cukorrépa-termelő községek közül Fábiánsebestyénen 210 holdról 5-re, Derekegyhá-