Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

88 Budapest, 1945. május 30. RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK FŐTANÁCSA 1945. MÁJUS 30-1 ÜLÉSÉN ELŐTERJESZTETT BESZÁMOLÓBÓL: A VETÉSEK HELYZETE Mezőgazdasági termelésünk kilátásai némileg javultak annak következtében, hogy az elmaradt őszi vetések jelentős hányadát tavasziakkal tudtuk pótolni. A becslések szerint a szántóterületnek országos átlagban csak mintegy 10—20%-a maradt parlagon. A tavaszi árpa és a zab vetésterülete sok vidéken a normálisnak többszöröse, és a kukorica, valamint a burgonya vetésterülete is jelentősen nagyobb a tavalyinál. Bár a május elején beköszöntött száraz időjárás általában káros volt mezőgazdaságunkra, a legutóbbi esőzések ismét elősegítették a növényzet fejlődését. Fogalmazvány. — UMKL MNB Főtan. 1/1. 89 Budapest, 1945. június 19. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM AGRÁRPOLITIKAI ÜGYOSZTÁLYÁNAK, JELENTÉSE AZ ORSZÁGOS VETÉSHELYZETRŐL A magyar földművelésügyi miniszterhez 22 vármegye és 1 thj. város (Baranya, Fejér, Győr-Moson-Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zala, Bács-Bodrog, Bihar, Csanád-Arad-Torontál, Csongrád, Szeged sz. kir. város, Hajdú, Jász-NagykunSzolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs-Ung, Szatmár-Bereg-Ugocsa, Abaúj-Torna, Borsod, Heves, Nógrád-Hont) gazdasági felügyelőségétől beérkezett jelentések szerint: Június hó elejétől a vetésjelentés közzétételéig eltelt idő alatt az időjárás általában igen meleg és száraz volt. Egyes helyeken, főképp az ország déli és keleti részén voltak