Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

85 Budapest, 1949. (h. n.) RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK FŐTANÁCSÁNAK KÖZGYŰLÉSI JELENTÉSÉBŐL: AZ 1948. ÉVI MEZŐGAZDASÁGI HELYZET Az elmúlt év kedvező időjárása a megelőző három aszályos esztendő után lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló erőfeszítéseink jó, sőt egyes növényeknél kitűnő terméseredményekben jussanak kifejezésre. A tervszerű gazdálkodás és a munkaverseny a falusi lakosság körében is mindinkább tért nyert, ami gondosabb talaj elő készítésben és a munkálatok ésszerűbb végzésében nyilvánult meg. A kormány által rendelkezésre bocsátott gépek, műtrágya és vetőmag, továbbá a különböző hitelakciók és nem utolsósorban a népi szervek hatékony közreműködése nagyban hozzájárult az eredmény eléréséhez. Főterményeink terméshozama jelentősen meghaladta az előző évit. A 14,9 millió q búzatermés 30%-kal, a 7,5 millió q rozstermés 53%-kal volt nagyobb az előző évinél. Kukoricából 32 millió q termett, 80%-kal több, mint 1947-ben. A jelentős javulás mindegyik főterménynél elsősorban a holdankinti átlag emelkedésére vezethető vissza. A búza és a kukorica vetésterülete pl. kisebb volt az előző évinél. A terméseredmények — a búza kivételével — az utolsó öt békeév átlagát is meghaladták. A legnagyobb emelkedés a nagybirtok korábbi jellegzetes terményénél, a cukorrépánál mutatkozott, amelynek terméshozama 76%-kal nagyobb a békebelinél. A rozs, a zab, főleg pedig a kukorica és a burgonya holdankinti terméshozama is meghaladta a háború előttit. Elsősorban főterményeink jó hozamára vezethető vissza, hogy a szántóföldi termelés bruttó értéke meghaladja a 4,8 milliárd forintot, és így nemcsak az egy év előtti 2,9 milliárdnál, hanem a 3,7 milliárdos tervelőirányzatnál is lényegesen nagyobb. Egyfelől a kedvező termés, másfelől pedig a kis- és középparasztság jó beszolgáltatási készsége folytán közellátási célokra az év végéig 72 000 vagyon kenyérgabonát gyűjtöttek be, ami az előző évi 32 000 vagon kétszeresét is jóval meghaladja. Az elmúlt évben bevezetett új beszolgáltatási rendszer a korábbinál jobban figyelembe veszi a gazdák teljesítőképességét, amennyiben a beszolgáltatás a földek átlagos hozamának megfelelően, erősen progresszív kulcs szerint történik. Jó eredményeket értünk el az őszi szántás-vetési munkálatok során is. A 7,7 millió hold felszántott terület több mint amennyi Őszi szántást a magyar mezőgazdaságban valaha is végeztek. A kenyérgabonával bevetett terület az előirányzatot 5%-kal, a tavalyi vetésterületet pedig 11%-kal haladja meg. Állatállományunk kondíciójára a bőséges takarmánytermés igen kedvező hatással volt és elősegíti az állomány további fejlődését. A szarvasmarha-állomány az ősz folyamán 2 millió fölé emelkedett, és így már nagyobb az 1938. évinél, bár megoszlás és minőség tekintetében lényeges eltérések mutatkoznak. A sertésállomány a bekövetkezett növekedés ellenére még nem