Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Talán ennek a versenyláznak köszönhető, hogy járásunkban, hol mindig idejében végződtek el a munkák, 1948 aratása után a munkákat idő előtt végezték el, pl.: a tarlóhántást IX. 15-ig 98%-ban, tengeriszár-vágás X. 15-ig 100%-ban, t. szár betakarítás XI. 15-ig 99%-ban, őszi vető és mélyszántás XII. 18-ig 99%-ban, rozsvetés X. 15-ig 105%-ban, búzavetés X. 31-ig 106%-ban. Az 1948. év szép eredményeit csak az befolyásolta kedvezőtlenül, hogy az értékesítés nehézkes volt, nemcsak a betakarításkor, hanem később is. A hatóságon aluli árpa ára, az 5 filléres káposztaár és hasonlóan valamennyi termény ára a gazdákat elkedvetleníti, mert várták volna az ipari cikkek hasonló árcsökkentését. A nehézkes értékesítés a gazdákat mindinkább a szerződéses termelésre szoktatja, és nemcsak minőségi gabona és burgonya, hanem aprómagvakra is szerződnek. A fent elismert terméseredményeket különböző elemi és rovarkár csökkentette. A járás 39 184 kat. hold szántóterületéből: Gyömrő, 1949. január 4. RÉSZLET A GYÖMRŐ1 JÁRÁS GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGÉNEK A VÁRMEGYEI FELÜGYELŐSÉGHEZ KÜLDÖTT 1948. ÉVI HELYZETET ISMERTETŐ JELENTÉSÉBŐL A gyömrői járás 1948. évi általános mezőgazdasági helyzete lényegesen javult. A megfelelő időjárás következtében a terméseredmények úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés terén lényegesen javultak.

1 Nemcsak a természetes szaporulat folytán növekedett az állatállomány, hanem a gazdák iparkodtak nagy áldozatok árán is az állatbőséget mutató vidékekről vásárlásokkal és cserével állatállományukat szaporítani. Ezen ténykedés olyan eredménnyel járt, hogy egyes községek, lóállományukat kivéve, már megközelítették a békebeli sertés- és szarvasmarha-állományukat számszerűség szempontjából, és most már a minőségi szempontok figyelembevételével fejleszthetik. Ilyen községek Uri, Tápiósáp, Gyömrő, Maglód és Péteri községek. Talajvíz okozta kár Kifagyás és felfagyás Ürgekár kife. terményben Rovarkár kife. terményben Rozsda és gombabetegség Aszály gabonában Aszály takarmányban Egérkár az ősziekben 16 050 kat. holdon átlagban 21% 8 117 kat. holdon átlagban 4% 3 940 kat. holdon átlagban 26% 880 kat. holdon átlagban 25% 4 805 kat. holdon átlagban 8% 34 kat. holdon átlagban 69% 860 kat. holdon átlagban 20% 1 360 kat. holdon átlagban 19% Olvashatatlan aláírás Tisztázat. — PmL Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Gazd. Felügy. 1949—3274. 84