Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

A FÉKOSZ titkársága panasz tárgyává tette, hogy egyes községi elöljáróságok helytelenül járnak el a mezőőrök alkalmazása és javadalmazása tekintetében. A vármegye területén érvényben levő munkabérszabályzat XI. fejezetének 9. pontja kimondja, hogy a községi mezőőröknek az illető (1., II., III. osztályba tartozó éves gazdasági alkalmazottakra, cselédekre vagy idénymunkásokra, sommás, hónapos) megállapított munkabér jár. Ennek értelmében jogtalanul jár el az a községi elöljáróság, illetőleg képviselőtestület, mely ettől eltérőleg saját hatáskörében és a munkabérszabályzat előbb idézett pontjának figyelembevétele nélkül állapítja meg a mezőőrök munkabérét. A munkabérszabályzattól eltérő fizetési megállapítások semmisnek tekintendők. A szerződés ebben az esetben is érvényben marad, de kikötött munkabér helyett a hivatkozott szabályzat által meghatározott illetmény adandó ki. Az érintett községi elöljáróságokat figyelmeztettem helytelen eljárásukra. Azonban az ő jogellenes intézkedéseiknek legtöbbször tulajdonképpen egyes gazdák meg nem értő magatartása volt az oka. Ugyanis kezdetben sok termelő nem értette meg, hogy a mezőőrök munkabérének újabb rendezésével a kormányzatnak az volt a célja, hogy végre olyan egyének kerüljenek ebbe a rendkívül fontos állásba, akik a szóban forgó feladatot nem mellékfoglalkozásként, hanem a magasabb fizetség mellett, élethivatásként vállalják, és akik képesek is lesznek ezáltal a gazdák verejtékes munkájának gyümölcseit a felelőtlen mezei tolvajoktól megvédeni. A termelők nagy része a kormányzati intézkedés helyességét ma már belátja. Ezáltal ez a kérdés vármegyeszerte egyre inkább a törvényes nyugvópontra jut. Az államosítás tényét a gazdaságilag és politikailag megvert reakció a gazdák körében nyugtalanság keltésére használta fel. Azt igyekezett a földműves lakossággal elhitetni, hogy a bankok, üzemek köztulajdonba vételét a földek államosítása fogja követni. A jóakaratú parasztság azonban látja, hogy a szóban forgó kormányzati intézkedés a dolgozó kisembereket védi a bankárok és gyárosok kizsákmányoló törekvéseivel szemben. Gazdáink nem ültek fel annak a rémhírnek sem, hogy a mezőgazdasági munkaver > senynek tulajdonképpen az a célja, hogy az annak során elért több és jobb termést a beszolgáltatási rendszer útján a kormányzat elvegye tőlük. Az öntudatos parasztság tudja, ezzel a hazugsággal is a nép- és demokráciaellenes elemek mesterkednek, hogy a termelés nyugodt menetét zavarják, és tisztában van azzal, hogy ma már saját földjén magának szánt-vet, és sorsának javulását csak a több és jobb munkájától várhatja. Parasztságunk öntudata fokozódásának, a népi demokráciába vetett hite erősödésének, a kedvező időjárásnak és mindezek következtében a jobb munkakedvnek és a termelési versenynek köszönhető, hogy terméskilátásaink kecsegtetőek. Ha az idő továbbra is jó marad, a magyar dolgozók asztalára a jövő gazdasági évben nagyobb és jobb falat kenyér kerül, gazdáink pedig anyagilag tovább fognak erősödni. Házy Árpád alispán Sokszorosított. — PmL Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Kgy. jkv. 1948.