Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

72 Nyíregyháza, 1948. (h. n.) A SZABOLCS VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE .. 1 Az elmúlt 1947., a háború utáni harmadik év, a gazdákra igen kedvezőtlen volt az aszály következtében. Tavasszal hideg volt az idő, amellett száraz, és csak tavasz vége, nyár eleje körül volt kisebb esőzés, azután azt lehet mondani csak november elején esett eső. Ennek következtében az őszi kalászosok igen gyenge termést adtak, ugyanígy a tavaszi kalászosok is, ha ezek terményeredménye valamivel jobb is volt. A Szabolcs jellemző növénye, a burgonya is keveset hozott, s csak a tengeri és a napraforgó hozama volt közepes. Igen kevés volt a szántóföldi takarmánynövények és a rétek hozama, a legelők hamar kisültek, s az állattartó gazdákat a rossz időjárás a legnagyobb probléma elé állította, s csak tűrhető tengeriszártermés volt az, ami Szabolcsban az állattelelés fő bázisa lett. A rossz termés, az állatárak esése következtében a gazdák bevétele megapadt, és az agrárlakosság pénztelensége az egész gazdasági életre kihatott. A mezőgazdasági foglalkozású lakosság fizetőképessége igen gyenge, még azoké is, kikben a fizetési készség különben meg is volna. A forint bevezetése óta a gazdasági élet kétségtelenül sokat emelkedett, remélhetőleg a katasztrofális évek — amit a vármegyében az elmúlt évben a jelentékeny területeket ért jégverés is súlyosbított—nem folytatódnak, és gazdáink szorgalma a hároméves terv keresztülvitelével együtt mezőgazdasági felemelkedésünk biztos bázisa lesz. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 A jelentés első részét elhagytuk, mivel adatait az 53. sz. dokumentum is tartalmazza. 73 Szekszárd, 1948. április 19. A TOLNA VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A gazdálkodás sikerét leginkább befolyásoló időjárásnak az elmúlt esztendőben reánk gyakorolt hatásai igen kedvezőtlenek voltak. Az évi csapadék, úgy mennyiségileg, mint időszakonkénti megoszlásban, évtizedekre visszamenőkig 1947-hez hasonló eredményeket nem mutatott. A mostoha időjáráshoz járult az aratást megelőző rekkenő hőség, ami annyira súlyosbította a gabonafélék aszálykárát, hogy vármegyénk kalászos szemtermése kat. holdanként 5 q-ra szállt alá.