Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

vetéselőkészítő munkák, az egyes kultúrnövények intenzívebb megmunkálása megyeszerte tapasztalható volt már az elmúlt év folyamán. Hogy ezek a kedvező tényezők a terméseredményben mégsem tükröződtek vissza, az a gazdák hatalmán kívül eső körülménynek tudható be. Olyan rendkívüli szárazság uralkodott, nagy meleggel párosulva tavasztól késő őszig, hogy az minden műveleti növénynél számottevő aszálykárt okozott, és idő előtti beérést idézett elő. A termésátlagok így csupán a kapásnövényeknél mutattak némi javulást az előző évhez viszonyítva, a kalászosok terméseredménye éppen hogy elérte a tavalyit. A terményárak általános emelkedése nem hozta meg a földmíves lakosság életszínvonalának számottevő javulását, mert a csekély termésből elsősorban háztartási szükségletüket kellett fedezniök, eladásra tehát kevés jutott, másrészt az egyéb közszükségleti cikkek ára még nagyobb százalékban emelkedett. Az állatállomány további növekedése ez évben is tapasztalható volt. Most is sok állatot vásároltak — különösen szarvasmarhát —• idegen vármegyékben, ami a tejtermelés és trágyagazdálkodás némi javulására vezetett. Az állatárak az év első felében tartottak, az év közepén nyomottak, és az év végén ismét emelkedők voltak. A telepesek gazdálkodása javulást mutat, bár még mindig nem üti meg a kellő mértéket. Kétségtelen azonban az is, hogy az elmúlt évek természeti viszonyai nem sok lehetőséget nyújtottak számukra az anyagi megerősödésre. Lényegesen jobb a helyzet a Felvidékről is ide telepítetteknél, kik kellő gazdasági felszereléssel és szakértelemmel rendelkezvén, új otthonukban hamarabb feltalálták magukat, és dicséretreméltó szorgalommal dolgoznak. A parlagmegművelési akció keretében 16 000 hold tartalék földnek és parlagon maradás veszélyének kitett területnek megművelése történt meg 1947. évben. Ebből 8000 hold bérbeadás útján került hasznosításra, míg 8000 hold tulajdonosai különböző szolgáltatás (vetőmag, szántási hitel, művelési kölcsön) révén jutottak olyan helyzetbe, hogy földjeiket elvethették. Ezen állami akciónak nagy része volt abban, hogy segítségével a műveletlen területek nagysága az előző évi 37 000 holdról 3000 holdra csökkent. Az ingatlanok forgalmi ára az év első felében igen alacsony, négyszögölenként 1—1,5 forint volt. A gabona és egyéb terményárak emelkedése a második félévben a földárakra is élénkítőleg hatott, s a forgalom fokozódásán felül az árak is jelentősen — négyszögölenként 3—3,80 forintra — emelkedtek. Hároméves terv: Fejér megye hároméves terv-bizottsága a földmívelésügyi kormányzat Fejér vármegyei szakhivatalainak közreműködésével június és július hónapokban összeállította Fejér vármegye mezőgazdasági felépítését célzó hároméves tervjavaslatot. A terjedelmes és részletesen kidolgozott elaborátum felöleli a mezőgazdaság minden ágát. Rövid vázlata a következő: A vármegye tervjavaslata első helyen foglalkozik a talajerő fenntartásával és fokozásával. Az egyoldalú gazdálkodásról való áttérés, a pillangós takarmányok kiterjedtebb termesztése, ezen célból kedvezményes vetőmagakciók lebonyolítása szerepel az első pontokban. A talajerő-fenntartást szolgálják a műtrágyaakciók, a szaksze-