Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

Az újonnan földhözjutottak helyzete volt a legsúlyosabb, mert igaerő hiányában földjüket helyesen mívelni nem voltak képesek. A különböző kölcsönök (szántási, vetőmag stb.) nagyot lendítettek ugyan, de hátráltatja őket a gazdasági tudás hiánya, amit kevés kivétellel nem is igyekeznek pótolni. A felügyelői szolgálat köréből jelentem, hogy a külszolgálat maradéktalan ellátása nagy nehézségekbe ütközik az útikeret elégtelensége s az agyonadminisztrált felügyelői, különösen járási gazdasági felügyelői szolgálat miatt. Legfontosabb volna úgy a központ, mint a járási felügyelők leíró személyzettel és írógépekkel való sürgős ellátása. A túlterheltség okozza azután azt, hogy egyes felügyelők nem látják el szolgálatukat kellő módon. Kováts Albert áll. gazdasági felügyelőség vezetője Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 63 Hódmezővásárhely, 1948. (h. n.) A CSANÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Természeti adottságai, tájjellegéből eredő konzervativizmusa a vármegye gazdasági életére félreérthetetlenül rányomja agrárbélyegét. A háború okozta pusztítások mindhárom termelési tényezőben, a földben, munkában és a tőkében olyan károkat okoztak, melyeknek helyreállítása csak legnagyobb gazdasági erőmegfeszítés mellett érhető el. A mezőgazdasági felszerelésben, állatállományban okozott károknak eredői a külterjes gazdálkodásnak térhódítása és a föld termőerejének fokozódó csökkenése. A háborúk utáni törvényszerűen bekövetkező erkölcsi romlás erősen éreztette hatását a munkaerkölcsben és a munkaeredményben. A mezőgazdasági tőke- és hitelhiány, a magas adó- és beszolgáltatási kulcs, a szállítási utak és a piaci helyek fejletlenségének következménye pedig a földjáradék csökkenése volt. A művelési mód és a termőerő-különbség eredményeképpen jelentkező intenzitási többletjövedelem alapján a vármegye két részre osztható: a gazdasági szempontból gyengébb, Mezőhegyestől nyugatra és a gazdaságilag erősebb, keletre eső részre. A nyugati részen, melyhez a torontáli és központi járás területe tartozik — nem beszélve itt a kertészeti termelésre alkalmas hagyma és kertészeti művelésű területekről — a művelési mód külterjes, az állattenyésztés gyengébb és a termelékenység csökkenő. Különbözeti járadék akkumulálására alkalmas keleti rész, melyen a battonyai és mezőkovácsházai járás területe értendő: fejlődőképes, és eredménys művelésre