Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

51 Szolnok, 1947. március 17. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a Tisza két partján terül el, felszíne néhány kisebb dombos résztől eltekintve sík, egyharmadrész területtel a Tisza jobb és kétharmad résszel a Tisza bal partján terül el. Általában jellegzetes alföldi táj. Éghajlat szempontjából a mérsékelt égöv kontinentális részébe esik, ennélfogva hőmérsékleti ingadozása rendkívül nagy. Évi átlagos csapadékmennyisége 450—500 mm között váltakozik. Talaja mezőségi terület, tekintélyes kiterjedelmű csernozjom talajjal, de előfordul réti agyagtalaj és elég sok szikes talaj is. Összefüggő nagyobb homokterület a Jászságban és Tiszaföldvár környékén található. A vármegye területe 1946. év folyamán gyarapodott, mert Űjszász, Tószeg és Zagyvarékas községeket közigazgatásilag Pest vármegyétől Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolták. Ennek következtében a vármegye összes területének művelési ágak szerinti megoszlása a következő: Szántó 703 694 kat. hold Kert 7 658 kat. hold Rét 41 935 kat. hold Szőlő 12 798 kat. hold Legelő 110 123 kat. hold Erdő 5 563 kat. hold Nádas 1 063 kat. hold Földadó alá nem eső terület 54 510 kat. hold Összesen: 937 354 kat. hold A vármegye általános mezőgazdasági helyzete 1946. évben is rendkívül súlyos volt. Nemcsak igaerő és vetőmag hiányzott, hanem a sorozatos elemi csapások következtében, és főleg az aszálykár miatt, a lecsökkent vetésterületek oly alacsony termést adtak, hogy sok helyen az elvetett mag sem termett meg. Egérkár, felfagyás, jégverés komoly károkat okoztak, ezeken felül súlyos csapást jelentett a tavaszi és nyári aszály, melynek következtében már előre látható volt, hogy az 1946. évi őszi vetésterületek biztosítása rendkívül nagy feladatot fog jelenteni. A háborús károk következtében amúgy is súlyos helyzetben levő gazdák állami akciók segítségével igyekeztek elérni, vagy legalábbis megközelíteni a békeévek vetésterületét, ami részben sikerült is, sőt egyes területeknél azt jóval túl is haladták. A rendkívül nagy aszálykár következtében a vármegye 61 közigazgatási egysége közül 37 község, illetve város kért és kapott jelentős százalékban beszolgáltatás alóli felmentést.