Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

és eszközeit használta fel állatbeszerzésre. Ennek eredményeképp az állatállomány háromszorosára emelkedett. Pénzünk augusztus elsején stabilizációjával egyidejűleg kormányrendeletek rögzítették le az árakat is.

1 A rögzítés következménye az agrárolló lényeges kinyílása volt. Bár az iparcikkeknek a mezőgazdasági árakkal szembeni aránytalansága számos kényszerítő külső körülményre vezethető vissza, hatása kétségtelenül a mezőgazdasági lakosság életszínvonalának csökkentésében s ezen keresztül a termelési kedv ellanyhulásában nyilvánult. A hosszú háború alatt nehezen pótolható ruhaneműek, lábbelik, gazdasági eszközök használódtak el, illetőleg semmisültek meg, melyek most mind akadályozzák a termelés fokozását, mivel az alacsony terményárak mellett, az amúgy is gyenge termésből nem képesek a gazdák ez irányú szükségleteiket kielégíteni. Az annyira kívánatos többtermelés érdekében tehát mielőbb szükség lesz az agrárolló működésére, amire egyre fejlődő iparunk kellő reményt ad. Nem szolgálták a termelés érdekeit a svábok kitelepítésével kapcsolatban tapasztalt visszásságok sem. Egyrészről a kitelepítésre kijelöltek — érthetően — vonakodtak földjeiket megművelni, másrészről a telepesek — később érkezve — nem mutatták azt a munkakészséget, amit jogosan elvárhattak volna tőlük. így a javarészt kiváló minőségű földek nagyon gyenge termést adtak. De a telepesek kiválasztása sem volt sok helyt szerencsés, mert olyanok is földhöz jutottak, kiktől a termelés megindulása, részint a hozzáértés, részint a szorgalom hiánya miatt nem remélhető. A földreform során kiosztott földek nagyobb részén megindult a rendszeres munka, de még mindig elég tekintélyes azon területek nagysága — hozzávetőleg 30 000 hold —, amelyen hatósági beavatkozással kell a termelést megszervezni.

2 A nagybirtokrendszer megszüntetése után Fejér megye területén a mezőgazdasági népesség jogos földigénye kielégítést nyert. Ez okozza azt a jelenséget, hogy a föld forgalma szűk térre korlátozódott, s a bérletek utáni érdeklődés is a minimálisra csökkent. Ez utóbbi, valamint az idei aszálykár a haszonbérek csökkentését is eredményezte. Az időközben megjelent rendelet — mely a több évre kötött kishaszonbérleteknéí bírói eljárás útján bérelengedést tett lehetővé — általános bérmérséklő hatással járt.

3 Dr. Virágh István gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 1946. augusztus 1-én az árak rendezésére vonatkozólag az iparügyi és a közellátási tárca több rendeletet adott ki. (Lásd MK 1946/173.) 2 Fejér megyében jelentős volt a földreform során igénybe vett, ki nem osztott, birtokpolitikai célokra tartalékolt terület. Ezeket az ún. földalapi földeket haszonbérlet formájában általában a hatóságok hasznosították. 3 A kormány 1946. szeptember 22-én megjelent 10 970/1946. ME sz. rendeletéről van szó.