Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE
történt intézkedés, amelynek végrehajtására a vármegye területére kinevezett vármegyei termelési miniszteri biztos hivatott. A termelési bizottságok működése sok kívánnivalót hagyott és még jelenleg is hagy maga után. Ugyanis sok esetben túlkapások észlelhetők és nem egy esetben szabálytalanságok, amelyeket a termelési biztos igyekezett korrigálni. A gazdasági felügyelőség 1945. év augusztus havában elkészítette az 1945—46. gazdasági év termelési tervét, feltüntetve a rendelkezésre álló vetőmagot, az ősszel és tavasszal felszántandó, bevetendő területeket, a fogaterő-szükségletet és a vetőmaghiányokat. A 600/1945. ME sz. rendelet értelmében a régi szaporító gazdaságok is felosztás alá kerültek, a minőségi árut részben katonai alakulatok, részben pedig a lakosság összekeverte, illetve feltakarmányozta, így szaporítóanyag nem maradt. (Pl. a bánkúti 450 q 1201-es búza, dacára a sorozatos közbelépésnek, a malomba felőrlésre került.) A gazdasági felügyelőség utasítást kapott új szaporító gazdaságok kijelölése, javaslatba hozatala és megszervezése tekintetében... 2 A szaporító gazdaságok megszervezése tekintetében sok nehézség merült fel, amely nehézségek sajnos még most is fennállnak. Elsősorban is a közlekedési eszközök teljes hiánya, másodsorban a szállítási nehézségek és nem utolsósorban a javaslatba hozott gazdák egy részének elkedvetlenedése, ugyanis a sorozatos igénybevételek következtében a gazdatársadalom kedvét vesztette. Olyan hangokat is hallani, hogy minden gazda csak annyit termel, amennyi a saját szükségletét fedezi. Ezek mind olyan körülmények, amelyek az eljáró gazdasági szakközeg munkáját megnehezítik. 1945. év őszén a felügyelőség az Őszi vetőmagkiosztást a vármegyében talált készletből hajtotta végre. A vetőmagkészleteket a járási gazdasági felügyelők vetésre való alkalmasság szempontjából megvizsgálták és a községi termelési bizottságok útján azokat kiosztották. Az ősz folyamán mintegy 3500—4000 q bánkúti 1201-es és bánkúti 1205-ös búza került kiosztásra. A kiosztás módozatai készpénzért, csereképpen és új termésből való visszaszolgáltatás ellenében történt. Az elszámolások egy része felküldetett a Növénytermelési Hivatalnak, a késedelmes postajárat, valamint a közlekedési nehézségek miatt az akció teljes elszámolása folyamatban van. Sajnos a fajtiszta vetőmag kevés a vármegyében a már fentebb említett okok folytán. Az ipari növények kötelező termesztése tárgyában kiadott 10 060/1945. ME sz. rendelet értelmében a felügyelőség a járási termelési bizottságokat felhívta a kötelező területeknek községenkénti szétosztására. A szétosztás a járási gazdasági felügyelők jelenlétében megtörtént, és az 1946. évben termelendő ipari növények vetésterületei az alábbiakban oszlanak meg községenkénti részletezéssel... 3 Előbbi adatokból megállapítható, hogy a cukorrépa termesztése céljából nagyobb terület jelöltetett ki, mint azt a törvényes rendelkezés előírja. Ezt a kijelölést a gazdák jelentkezése tette indokolttá. A gazdasági felügyelőség minden presszió mellőzésével igyekezett a gazdatársadalom figyelmét felhívni a cukorrépa-termelés jelentőségére és jövedelmezőségére. A szerződések kötését ugyancsak a gazdasági felügyelőség vállalta. A gazdák teljes mértékben megértették és magukévá tették a cukorrépa-termelésére vonatkozó felvilágosításokat, és így a cukorrépa-vetésterület megnagyobbodá-