Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

való kirendelését legalább 4 heti idó'tartamra biztosítani lehetett volna. A hónap folyamán történt intézkedések következtében az oroszoktól a Szövetséges Ellenőrző Bizottság útján igényelt a vármegye lovakat, ez azonban mindössze 30—35 db lónak napi használatát jelenti a móri járásban. A vármegye területén lovas orosz katonai alakulatok nincsenek, ezért nagyobb lójuttatásra számítani nem lehet. Ezzel a segítséggel szemben a jóvátételi szállításoknál igénybe vett lófogatok termelésből való kivonása szerepel. Napirenden van ugyanis, hogy egyes községekben a szállításokhoz a község igaerejének 50—80%-át is felhasználják. Ennek következtében a lófogatoknak a mezőgazdasági munkáknál várható megyei teljesítménye a felére csökkent. Egy-egy községben 20—25 db ló, 20—30 db szarvasmarha dolgozik, mely a községi határban elenyészően csekély. A szántás nagy részét a traktorok végezték el és fogják elvégezni. Üzemanyag ellátásában október hó folyamán fennakadás nem volt. Az eddig elért eredményeknél is nagyobb sikert kellett volna elérni a fenti nehézségeken kívül is, ha a községi termelési bizottságok hivatásukat jobban teljesítették volna. A 22 500/1945. FM sz. rendelet után átalakított bizottságok is legtöbb helyen erélytelen, tanácskozó testületeknek bizonyultak. A kiadott rendeleteknek nem tudtak érvényt szerezni, egész tevékenységüket a kedvetlenség és passzivitás jellemezte. A vármegyei rendőrfőkapitányság rendelkezésre bocsátotta ugyan a községi rendőrségek segítségét, de a végrehajtó hatalom gyenge volt és erélytelen. A közigazgatás is általában hiányos és gyengébb munkaerőkkel dolgozik, a termelési nagy munkában nagyobb segítséget nyújtani nem tudott. Jelentenem kell azt a körülményt is, hogy a vármegye jó része, de különösen a székesfehérvári járás és Székesfehérvár határa 5 hónapon keresztül hadszíntér volt. Ennek következtében az elszórt lövedékek, az elhelyezett aknák felszedése ez ideig a leggondosabb kutatás mellett sem sikerült teljes egészében. Lépten-nyomon balesetek fordulnak elő, aknarobbanás következtében pusztult el nemegyszer szántás közben a dolgozó gazda. Előfordult, hogy munka közben a traktor is felrobbant és vezetője súlyosan megsebesült. Ilyen körülmények között mégis azt kell jelentenem, hogy az elért szántási eredmény a Fejér megyei viszonyokat figyelembe véve arányba állítható a többi vármegye sokkaljobb körülmények között végrehajtott munkájával. Igen sok panasz volt a vetőmagellátás terén, pedig Fejér megye ez évi gabonatermése mellett — kivéve néhány elemi kár sújtotta községet — vetőmaghiányról nem lehetett volna szó. Nagyon sok gabona szivárgott ki a vármegyéből az aratás utáni hónapokban, de még így is rendelkezik a vármegye elegendő készlettel, csak a vetőmagnak a gazdák kezén való elosztása aránytalan. Akik gabonával rendelkeztek is, azok elsősorban ellátásukat, gazdálkodási költségeiket biztosították a termelt gabonából, a vetéshez szükséges magot pedig állami akció során szerették volna megkapni. Hiába volt a kiadott felvilágosítások és rendelkezések tömege, a vetőmagellátás igen vontatottan haladt. Még a nemesített, lezárt vetőmagnak egy részét is felelőtlenül kiosztották a községi bizottságok. Akik pedig bőségesen rendelkeztek gabonával, még kölcsön formájában is vonakodtak segíteni a vetőmagra feltétlenül rászoruló társai-