Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

nek arra a részére, amely az egész Tiszántúl már-már katasztrofálisnak nevezhető vetőmaghiányával foglalkozik. A jelentés valóban komor és sötét színekkel ecseteli ebben a vonatkozásban úgyszólván az egész Tiszántúl helyzetét. Az Országos Mezőgazdasági Kamara teljes mértékben osztja a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának kifejezésre juttatott azon felfogását, hogy a vetőmagellátás s ezen keresztül a jövő évi kenyérgabonatermés biztosítása minden más érdeket meg kell hogy előzzön. így nem lehet vitás, hogy a rendelkezésre álló termésből elsősorban a minimális vetőmagszükségletet kell biztosítani, azután következhet a többi jogos igényeknek, így a közellátási célokra, valamint az adózásra szolgáló gabonabeszolgáltatási kötelezettségnek a végrehajtása, illetve kielégítése. Nem lehet kétségünk az iránt, hogy a közellátás céljaira történő igénybevételek természetszerűen számba veszik a tényleges helyzetet és a folyó évi termés eredményeihez igazodnak. Figyelemmel azonban arra, hogy az ország egyes vidékein a terméseredmények nagy eltéréseket mutatnak, s pl. a Tiszántúl termelése lényegesen alatta marad más országrész, így pl. a Dunántúl terméseredményeinek, feltétlenül szükségesnek tartjuk ezeknek a szempontoknak összehangolását, annak szem előtt tartásával, hogy az ország jobban ellátott vidékeinek mutatkozó feleslegéből, a jövő évi gabona termésének szempontjából döntő jelentőséggel bíró Tiszántúl vetőmagellátása nyerjen minden körülmények között biztosítást. Az őszi vetések ideje elérkezett. Legyen szabad ismételten kihangsúlyoznunk, hogy a jövő évi kenyérellátás kilátásait tekintve nem lehet közömbös, hogy a Tiszántúlon a lehetőség szerint minden arra a célra alkalmas föld búzával bevetésre kerüljön. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a közellátás céljaira történő igénybevételek vegyék figyelembe ennek az országrésznek a helyzetét, és a közellátás céljaira ne vehessék igénybe azokat a gabonamennyiségeket, amelyek egy-egy község őszi vetőmagszükségletének sok esetben csak egy részét képezik. Az Országos Mezőgazdasági Kamara tisztelettel kéri ezért Miniszter Urat, hogy erre a körülményre a közellátási miniszter úr figyelmét felhívni, és a Tiszántúl még hiányzó vetőmagszükségletének ellátása érdekében a jobban ellátott vidékek készleteiből a szükséges mennyiség igénybevétele érdekében is további intézkedéseket foganatosítani szíveskedjék.'''' 1 A Földművelésügyi és Közellátási Minisztérium között 1945-ben ebben a kérdésben komoly nézeteltérés volt. Az előbbi azzal érvelt, hogy a vetőmag a jövő évi kenyeret jelenti, és hogy termelés nélkül nincs közellátás sem, az utóbbi az ország élelmiszer-szükségletére hivatkozott. (Lázár Vilmos visszaemlékezése.) 30 Balassagyarmat, 1945. szeptember 20. NÓGRÁD-HONT VÁRMEGYE TERMELÉSI MINISZTERI BIZTOSÁNAK HELYZETJELENTÉSE Jelentem, hogy megbízatásomnak megfelelően megjelentem a vármegyei gazdasági felügyelőség székhelyén, Balassagyarmaton, ahol megbízólevelemet felmutattam. Hasonlóan eleget tettem a bemutatkozásnak és működési tervem ismertetésének, úgy a főispáni, mint az alispáni hivatalban és a vármegye közigazgatási hatóságainál is. A vármegyei gazdasági felügyelőségen a követendő munkákat illetően előzetes megbeszélést folytattam, és ennek eredményeként az alábbiakat jelentem. 1. Hivatali helyiségem a vármegyei gazdasági felügyelőség hivatali helyiségében lesz, ahol a gazdasági felügyelőség részéről megfelelő támogatást kaptam a tekintetben, hogy írásbeli jelentéseim elkészítésénél segítségemre lesznek.