Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

vállalatokkal függtek össze. (UMKL MÁSZ—98.—A Bizottság 1950. március 16-i jelentése, u.o.: A magánadósok és hitelezők kimutatása. A Népgazdasági Tanács a MASZ felszámolását 1950. április közepén nyilvánította befejezettnek. 230/13/1950. NT sz h.J. 304 Dorog, 1950. április 4. AJTAY ZOLTÁN BÁNYAMÉRNÖK BEADVÁNYA A NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUM SZÉNBÁNYÁSZATI FŐOSZTÁLYÁHOZ A MUNKAERŐHIÁNY OKAIRÓL ÉS A GÉPESÍTÉS HELYZETÉRŐL Feljegyzés 1. A magyar bányászatban jelentkező munkaerőhiányról, annak okairól. 2. A bányagépesítés (réselő-, fejtő-, rakodó-, táróhajtó gépek stb. és az ezzel kapcsolatos szállítóberendezések) kérdéséről hazai viszonylatban. 3. Javaslatok. 1. A magyar bányászatban jelentkező munkaerőhiány és annak okai A hazi bányászatban az utóbbi időben oly méretű munkásvándorlás és ennek folytán hiány következett be, hogy ha az momentán nem is, de veszélyezteti a tervteljesítésünket. A bányaiparban ily körülmények között tehát nincs biztosítva az 5 éves terv keretében előírt felfejlődés teljesítéséhez a munkaerő, ami nem is annyira most az első évben, hanem az 5 éves terv elkövetkezendő éveiben lesz káros kihatással a termelésre. A termelés biztosíthatása érdekében megállapíthatjuk, hogy az aknatelepítések kisebb-nagyobb késedelemmel és időbeni eltolódással folyamatban vannak. Azonban ily körülmények között nem látszik biztosítottnak elsősorban a fizikai káderek, s nem kevésbé a mérnök-technikus káderek sem. Ha vizsgáljuk a munkaerőhiányt, úgy tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy szemben valamennyi más iparággal, egyedül a bányászat tartotta a bérnívót a fentálló kormányrendelkezések előírásainak megfelelően. A bányaüzemek kerüköltségüket az utolsó 2 évben lényegesen lecsökkentették, az erősen deficites állami szénbányászat így tehát aktív lett, és ezt mind elérte a szénbányászat anélkül, hogy a dolgozók keresetéhez hozzányúlt volna, illetve abban csökkentést hajtott volna végre. A ténykörülmények további vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy ezzel szemben a többi iparban 2 év óta állandó, lassú béremelkedés következett be, ami végeredményben a bányaiparban dolgozók bérszínvonalának az elmaradását eredményezte.