Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

zók jegyeztek keveset, 50, 100 Ft-ot. Majd a móri járási pártbizottság négy elvtársat kiküldött Kisgyónra, aki a beszállóknak értekezletet tartott. De arra a külön felhívásra sem voltak hajlandók több összeget a vidékiek jegyezni. Megjegyzendő', ezen a napon én és Flórea elvtárs Kincsesbányán voltunk. Másnap, 30-án Tóth József m. ig. elvtárssal kimentünk. Minden szakban dolgozóknak beszédet tartottunk, megszerveztük a felszólalásokat, és ezáltal javaslatot hoztak a dolgozók, hogy a föld alattiak íratnak T.-kölcsönt keresetükhöz mérten 75%-ot. A külszíniek pedig 50%-ot. Ezekben nincsenek belefoglalva az irodai alkalmazottak, mivel azok keresetük egyhavi összegét jegyezték. Kisgyónon 29-én, amikor a járási pártszervezettó'l voltak kint, és a beszállóknak beszédet tartott Estélyi elvtárs, mint járási bizottsági tag, volt olyan érvű felszólalás, hogy az állam azt az összeget, melyet nyereségrészesedésben fizetett ki a dolgozóknak, miért nem fordítja erre a célra. Ezt a felszólalást persze helyeselte minden dolgozó, aki részt vett az akkori gyűlésen. Természetes ez elég nagy zavart keltett az üzemben. Aki ezt a felszólalást csinálta Soproni Pálnak hívják, Bakonycsernyén lakik. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy nevezett tagja volt a nyilas pártnak. Majd 30-án, amikor Tóth igazgató elvtárssal kimentünk, mindkét gyűlésen az ilyen hibákra és rossz demagóg felszólalásokra rámutattunk. Természetes, a dolgozók szavainkat helyeselték, és elítélték Soproni Pált a fent említett kijelentéséért. Meg kell említeni Bugyács János kisgyóni külszíni felvigyázó elzárkózottságát a TK-jegyzés elől. Bujtás Antal üb titkár beszámolt nevezett magatartásáról, hogy amikor az első felhívás megtörtént, nevezett az akció ellen vállat vont és ellene agitált a külszíni dolgozók előtt. Majd ezt megtudva Tóth elvtárssal olyan határozatot hoztunk, hogy felvigyázói funkciójából leváltjuk, és helyette jó demokratikus gondolkodású párttagot állítunk be. Ezt Tóth elvtárs azonnal utasításba kiadta az üb-nek és személyzeti felelősnek végrehajtás végett. Hozzátehető még az, hogy nevezett internálva volt s hazajövetele után úgy népszerűsítette magát, hogy őt a mozgalom miatt Bugyács Imre néven internálták, és amikor hazajött mindjárt a Szocdem. Pártba lépett be. Az üb és az üzemi pártszervezet titkára mondotta ezeket el. Az iparigazgatóság rendelete alapján a kisgyóni üzemtől a dudari üzemhez 40 vájárt kell áthelyezni, tekintettel arra, hogy ott vájárhiány van. Tekintettel arra, hogy a bakonycsenyei dolgozók közül voltak a legtöbben olyanok, akiknek a TK nem tetszett és emiatt demagógoskodtak is az illetők. Tóth igazgató úgy határozott, hogy ezeket helyezi át Dudarra. Természetes a szakszervezeti káderes káderjellemzésüket átküldi a dudari káderesnek. Meg kívánok említeni egy pár félkulákot, aki Bakonycsernyén lakik, és zúgolódott a TK-jelzés miatt. Indokolva azt, hogy neki odahaza a községben is kell a föld után jegyezni. Ezek a következők: Hullán Mihály, esztergaműhelye, háza, földje, motorkerékpárja van odahaza. Először 100 Ft-ot jegyzett. Csendes Mihály, akinek cséplőgépe, darálója, emeletes háza van odahaza Bakonycsernyén, 100 Ft-