Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

megoszlása a gyengébb minőség irányában fog eltolódni, hazai iparunk tüzelőberendezései pedig nagy részben sem gyenge minőségű, sem rostálatlan szenek eltüzelésére nem alkalmasak. Felvételünk lehetővé teszi azon üzemek kijelölését, melyek földrajzi fekvésük, a fogyasztott szénmennyiség s minden egyéni szempont figyelembevételével elsősorban sorolhatók azon üzemek közé, melyek új kazánok építése vagy a meglevő kazánok átalakítása révén alkalmassá teendők silány aprószeneink eltüzelésére. E feladat tudtunkkal az Energiagazdálkodási Rt. (EGART) körébe tartozik. Kartotékjaink a szükséges adatok kiírására az EGART rendelkezésére állanak. Szükségesnek tartanánk, ha erről őket hivatalosan értesítenénk. Vizsgálat tárgyává kell tennünk azt a kérdést is, hogy a nem ipari célra szolgáló szeneknél feltűnő magas %-ban (35,3) szereplő 1. csoportbeli szénmennyiséget hogyan lehetne csökkenteni. Az ipari szénszükséglet szemnagyság szerinti megoszlása az alábbi: por (0—5 mm) 4,5% dara (0—20 mm) 44,6% r. dara (5—20 mm) 6,1% dió (20—40 mm) 11,2% akna (0—80 mm) 13,1% r. akna (20—80 mm) 17,8% kocka (40—80 mm) 1,7% darabos (80 mm-en felül) 1,0% Széncsoportonként: I. II. III. IV. % V /o % V /o por 8,4 6,5 0,3 6,3 dara 49,0 67,0 30,6 33,0 r. dara 11,0 8,0 3,2 — dió 6.6 3,6 21,8 1,4 akna 10,1 5,5 14,7 32,6 r. akna 14,0 8,0 24,4 25,5 kocka 0,5 1,2 2,9 1,1 darabos 0,4 0,2 2,1 0,1 Ezen adatok kiértékelése akkor válna lehetségessé, ha a Bányászati Csoport produkálná azon kimutatást, melyből kitűnne, hogy fenti csoportosításban a termelésnél milyen hullás várható. A mi első feladatunk most a fogyasztói kartotékok átdolgozása, hogy az első-