Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

pítása volt, hogy az egyes üzemek tüzelőberendezéseit megismerve megállapíthassuk, hogy melyeknek az átalakítása, illetve kicserélése szükséges abból a célból, hogy ott a mainál silányabb szén kerülhessen eltüzelésre. i Kis létszámú osztályunk minden energiáját kihasználva, a munkát november 30-án, tehát 7 hónap alatt végeztük el. Ezen idő alatt feldolgoztunk közel 3000 üzemet. Hogy ezt megtehettük, bizonyos engedményt kellett tennünk: azokhoz a fogyasztókhoz, akik bánya közelében vannak, ahol tehát nem kérdéses a szénminőség s egyszerű tüzelőberendezésük folytán (pl. szeszgyár, malom) a használandó szén halmazállapotát illetően sem forog fenn kétely, nem mentünk el, hanem ezek részére néhány pontból álló kérdőívet küldtünk, s a megkapott válaszok alapján határoztuk meg a részükre legjobban megfelelő szén minőségét. Vannak fogyasztók, akik a kérdőívekre, sürgetésünk dacára sem válaszoltak, vannak továbbá olyan fogyasztók is, akiknek a címe nem volt vagy még ma sincs birtokunkban. Ezeknek az adatait fokozatosan szerezzük meg, de a végeredményen ezek a kis mennyiségek gyakorlatilag már nem változtatnak. A szénszükséglet megállapításánál a következő szempontok voltak irányadók: 1. Üzembiztonság 2 2. Az üzembiztonság figyelembevétele mellett a következő szempont az volt, hogy minden fogyasztó túlnyomó részben a hozzá legközelebb fekvő bányából kapjon tüzelőanyagot 3 3. Törekvésünk volt minél több silány minőségű szenet elhelyezni. A szeneket 4 csoportba osztottuk: I. jellel jelöltük a tatai, dorogi és tokodi szenet. (A tatai szén égőpala nélkül értve.) II. jellel jelöltük a többi dunántúli szenet. (Brennberg, Kisgyón, Dudar, Ajka, Ebszőny, Mogyorós, Pilisszentiván, Nagykovácsi, tatai égőpala, várpalotai nemesített. Mennyiségileg e csoportban vettük számításba a várpalotai nyers lignitet is.) III. jellel jelöltük a nógrádi és borsodi szenet (a rózsaszentmártoni nemesített lignittel), valamint mennyiségileg a rózsaszentmártoni és gyöngyösi nyers lignitet. Ezen meghatározáson belül szabad kezet kívántunk nyújtani a szénosztálynak abban a tekintetben, hogy kinek mit szállít. A borsodi szén növekvő s a nógrádi szén csökkenő termelésének megfelelően itt bizonyos tolerancia áll rendelkezésre. A fogyasztók általában átállíthatok nógrádi széntől borsodira vagy viszont. IV. jellel jelöltük a mecseki szeneket. (Pécs, Nagymányok, Komló, Szászvár, Máza.) 4. További törekvésünk volt: minél több rostálatlan szenet elhelyezni. A halmazállapot megadásánál azonban szigorúan ragaszkodtunk ahhoz, hogy a szóban forgó tüzelőberendezésen milyen osztályozású szén tüzelhető el leggazdaságosabban.