Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

272 Salgótarján, 1948. november 12. A NÓGRÁDI KERÜLET VERSENYTITKÁRÁNAK HANGULATJELENTÉSE A BÁNYÁSZSZAKSZERVEZET KÖZPONTJÁHOZ Jelentem, hogy a nógrádi szén medencében a munkabrigádok után nagy az érdeklődés, amióta tudtukra lett adva a munkásoknak, hogy munkabrigádot, vagyis rohambrigádot kell alakítani az üzemeken belül. A munkások először ridegen fogadták, azért mert úgy gondolták, hogy a rohambrigádoknak még egyszer annyit kell termelni mint a többinek, de mikor meg lett magyarázva, meg lett értetve velük, hogy nem a munkást akarjuk ezzel ugrasztani, hanem megér­tetni a munkásokkal, hogy ésszerűbben kell kihasználni a munkaidőt, vagyis újításokat kell bevezetni a termelésbe. Ilyen magyarázat után megértették a mun­kások a rohambrigád jelentőségét és örömmel fogadták. Most pedig fel a több, jobb és olcsóbb termelésre, a munkásság magasabb élet­színvonalának felemeléséért! Szabadság! Nagy Lajos versenytitkár Tisztázat. — SZOT Lt. 1948/53. 273 Budapest, 1948. december 6. RÉSZLETEK A SZÉNBÁNYÁSZAT] IPARI IGAZGATÓSÁG MŰSZAKI OSZTÁLY SZÉN VIZSGÁLÓ CSOPORTJÁNAK JELENTÉSÉBŐL: AZ ORSZÁG SZÉNFOGYASZTÁSÁNAK SZERKEZETE ÉS A HAZAI SZENEK ELHELYEZHETŐSÉGE T. Igazgatóság! F. év tavaszán a MÁSZ Igazgatóságától azt a feladatot kaptuk: állapítsuk meg az ipar szénszükségletét, hogy a nyert eredményt szembeállítva a rendelkezésünkre álló szénvagyonnal, mérleget készíthessünk s megállapíthassuk, hogy mely szén­termékeinkből van hiány, s melyekből felesleg. További célunk annak megálla-

Next

/
Thumbnails
Contents