Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

266 Budapest, 1948. augusztus 4. AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUM ÁTIRATA AZ ORSZÁGOS TERVHIVATALHOZ AZ ÖTÉVES TERV SORÁN LÉTESÍTENDŐ KOKSZOLÓ ÉS VASMŰ KOMBINÁTRÓL A Komlóról származó szénnel a kísérletek sikeresen befejeződtek.

1 A komlói koksz megfelelő ipartelepek létesítését teszi lehetővé és szükségessé. A szénvagyon a bányászszakértők szerint a Komlón az eddig feltárt mezőkön 45—50 millió tonnára tehető. A pécsi medencében, amely Komlótól délre és délkeletre húzódik, ugyancsak azonos korú liasz szenet bányászunk. így joggal feltehető, hogy ha a kutatást tovább folytatjuk, úgy további megfelelő szénmezőre bukkanunk. De ha nem vagyunk is ily optimisták, akkor is a jelenleg a hároméves tervben mélyített komlói akna segélyével Komlón évi 600—750 000 tonna évi szenet fogunk bányászni, tehát e jelenleg feltárt szénvagyon 60—70 évre elegendő. A 750 000 tonna szénből egyéb célra való kihasítás után kb. évi 600 000 tonna maradt kokszolásra alkalmas. Ebből mosás és gázítás után 250 000 tonna évi koksztermelésre lehet számítani. Ezen felül marad még kb. 150 000 tonna mosási féltermény, kb. 3800—3900 kal/kg fűtőértékkel, kb. 50 000 tonna dió és porkoksz, továbbá több ezer tonna lepárlási melléktermény és 120 millió m

3 kokszgáz, melynek fűtőértéke 4200 kal/m

3

. A hároméves terv 1938. évi 603 000 tonnáról megnövelve a harmadik tervévre 765 000 tonna folyékony acéltermelést irányzott elő. Ez a termelés azonban csak a berendezés túlterhelésével érhető el, s ezáltal az optimális foglalkoztatáshoz képest drágább acélt eredményez. A három vasmű termelését, mihamarabb a helyes mederbe kell visszavezetni, a hiányzó acélt másként előteremteni. Erre kínálkozik a komlói koksz, mellyel kb. 250 000 tonna nyersvas s kb. 300 000 tonna folyékony acél állítható elő. Az acél önköltsége alacsonyan, sőt a világversenyen is nívón tartható, mert a szén a legkorszerűbb bányászattal szerezhető meg. A nyersanyagok a közelben előteremthetők. Kedvező fuvarlehetőséget lehet teremteni. Azaz a kokszra egy vasművet lehet és kell telepíteni. Jelenlegi vasgyáraink berendezése részben avult, a gyárak túlzsúfoltak, mindegyik gyár mindent hengerel. A komlói telepítés módot nyújt arra, hogy a zsúfoltság fellazításával, a szükségleteknek tervszerű beosztásával a helyzeten segítsünk. A 120 millió m

3 gázból kb. 50 millió m

3 a kokszkemencék fűtésére szükséges, míg a martin acélmű gyorsjáratú kemencéi 50 millió m

3-t emésztenek fel. A 150 000 tonna féltermény kb. 170—180 millió kWo áram termelésére elegendő, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagyolvasztó gázai, valamint a közelben levő hidasi lignit telepek is villamosságra való feldolgozásra kínálkoznak, akkor egy hatalmas