Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

kellő lefizetés a kiutalt szénmennyiségekre, kizárólag csak a MÁV-nak, valamint a közüzemi klíring-tagoknak (elsősorban a NI K-vállalatoknak és Budapesti Elektromos Műveknek) vagyunk kénytelenek szállítani. Természetesen éppen a hivatkozott befizetéshiány miatt ezen vállalatok címére a hónapok első napjaiban a napi rátáknál nagyobb mennyiségek kerülnek feladásra. Ezek a vállalatok természetszerűleg készletekkel szintén megfelelően el lévén látva, tiltakoznak a napi rátáknál nagyobb mennyiségek szállítása ellen, hivatkoznak (pl. a NIK) a velünk kötött szerződésre, melyben egyenletes napi részletek szállítására köteleztük magunkat, és a napi rátáknál nagyobb mennyiségek szállítása folytán felmerült költségekkel (kocsiálláspénz, kirakási költségek, készletezési költségek) meg akarnak bennünket terhelni. A nagyvállalatok részéről támasztott fenti követelések most már halaszthatatlanul szükségessé teszik, hogy legalábbis a hónapok elején a jelenlegi pénzügyi konstrukciónak (tehát a szén ellenértékének előre való lefizetésének) módosítását kérjük a T. Gazdasági Főtanácstól, mert különben a hónapok első napjaiban állandó készletezéssel kell majd számolnunk. Fenti nehézségek megoldására alábbi alternatív javaslatainkat terjesztjük elő. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslataink kizárólag az államosított vállalatokra vonatkoznak. 1. Az egyes ipari igazgatóságok megállapítanák, hogy mely vállalatok azok, amelyek képtelenek a szén vételárát előre fizetni. Ezen vállalatok a vételárat elfogadvánnyal fizetnék, mely elfogadványok leszámítolására a GF a Magyar Nemzeti Banknál egy keretet biztosítana. A váltóleszámítolási kamatok az illető gyárat terhelnék, a váltók nem lehetnének 30 napnál hosszabb lejáratúak, és azok prolongálása semmiképpen sem lenne engedélyezendő. Minden hónapban, az illetékes ipari igazgatóság állapítja meg, hogy az illető hónapra mely vállalatok azok, amelyek részére indokolt és szükséges, hogy a szén vételárát az eddigieknek megfelelően, készpénzben egyenlíthetik ki és ezen kötelezettségüknek eleget nem tennének, a vonatkozó rendelkezések értelmében a kihágási eljárást folyamatba kell tenni. 2. A hó első napjaiban a kiutalt szénmennyiség arányos napi részletét utánvéttel szállítanánk, tehát így a fogyasztóknak csak a beérkezéskor kellene a szén árát kiegyenlíteni. Ezáltal lehetővé válnék részünkre, hogy a szállításokat a szén ellenértékének beérkezése előtt megindíthassuk. Abban az esetben, ha az illető fogyasztó nem képes az utánvéttel részére érkezett vagonokat kiváltani, úgy a MÁV-ot kell kötelezni a vagonok átvételére, hogy kocsiálláspénz és egyéb költségek ne álljanak elő. 3. A hó eleji szállítások megindíthatása céljából az államosított vállalatoknak valamelyik bank hitelt nyújtana oly formában, hogy a szállítások értékének megfelelően ezt a MÁSZ kezéhez folyósítaná. A hitel lebonyolításával kapcsolatos biztosítékok beszerzése a hitelt nyújtó bank feladata, és ezt közvetlenül — a MÁSZ kikapcsolásával intézze. Ez tehát lényegében nem egyéb, mint az arra rászoruló