Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

cionalizálását oly módon, hogy az adókivetés az értékesített szén mennyisége után történjék a létszám és termelés figyelembevételével.) 5. Kamat- és bankköltségeink csökkentése révén 5 fillér/q Összesen: 80 fillér/q A felsorolt javaslatok segítségével 1948. évben a még fennálló 80 fillér q-kénti veszteséget meg tudjuk szüntetni. Megjegyezzük, hogy költségvetésünk a 8,55 Ft/q termelési költség mellett rendkívül szűk és szigorú, és alig tartalmaz fedezetet szociális és kulturális kiadásokra. Jó szerencsét! Magyar Állami Szénbányák Részvénytársaság Osztrovszky s. k. Timár s. k. Sokszorosított. — UMKL MÁSZ — 42. Saját kezű aláírások nélkül. 1 Megjegyzendő, az államosítás után a MÁSZ és a GF ragaszkodott ahhoz, hogy minden állami tulajdonú és kezelésű szénbányát a MÁSZ irányítson, jóllehet éppen a MÁVAG kérte szénbányáinak saját kezelésben hagyását (1. 132. sz. dok.). 2 A gazdaságtalan kis bányák közül néhányat már korábban bezárt a MÁSZ (1. 194. sz. dok.). 3 1948 februárjában a bányákkal együtt államosított villamosműveket leválasztották a MÁSZról és az ÁVIRT kezelésébe adták (1650/1948. Korm. sz. r. — MK, 1948/37.). 257 Budapest, 1948. május 11. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM ÁTIRATA AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUMNAK A NIK ÉS A MÁSZ 1948. MÁJUS HAVI HIÁNYFEDEZETÉNEK KIUTALÁSÁRÓL Fenti számú átiratára hivatkozással szíves tudomásulvétel végett tisztelettel közlöm, hogy a Gazdasági Főtanács május 7-i ülésén hozott határozata alapján a Nehézipari Központ részére árkiegyenlítésre 15 millió forint, kamatteher megtérítésére 2 millió forint, 2 db 303-as számú sorozatú mozdony gyártása forgótőkéjére 1 150 000 forint rendkívüli hitelt, a MÁSZ hiányainak fedezetére a