Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

Brennbergbe első helyen: Mannhercz Antal, a második hely: Szeuler Ferenc, MESZHART-hoz első helyen: Lerch Antal, a második hely: Kőzik Ferenc. Határozat : A fenti névsort Kovács Sándor benyújtja jóváhagyás végett a központi káderosztályhoz. Monthy: Javasolja, hogy a budapesti központhoz is hozzunk be munkásigazgatókat. Dr. Láng: Megállapítja, hogy bányamunkások a központban igen szép számmal vannak képviselve, legfeljebb nem igazgatói rangban és beosztásban, a beszerzési főosztály h. vezetője szintén bányamunkás. Bányamunkások vannak ezenkívül a Munkaügyi Főosztályon is. Határozat: A BSZB megvizsgálja, hogy van-e olyan hely a központban, ahová szükséges lenne bányamunkás igazgató kinevezése. Felelős: Monthy. Szabadsági Sokszorosított. — SZOT Lt. 1948/49. A teljes jegyzőkönyv terjedelme 7 oldal. A Dr. Láng János beszámolójához kapcsolódó hozzászólások, valamint a személyi kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok közlésétől eltekintettünk. A munkásigazgatókat 1948. június 1-én nevezték ki a hat kerületi bányaigazgatósághoz', az 1-höz Petik Kálmánt, a 11-hoz Sándor Pált, a 1II-hoz Bunna Gyulát, a IV-hez Mannherz Antalt, az V-hez Kisbajcsi Ferencet, a Vl-hoz Borovics Ferencet (MÁSZ Közlöny, 1948/23.). 1 1948. január 1-én háromhónapos munkaverseny indult. - 1948 februárjától állandósultak a szénelhelyezési nehézségek. Miként Láng János felszólalásának következő pontjából is látható, a „szénbőség" oka az volt, hogy a MÁSZ a háború utáni szénhiány miatt az adottságainál fogva leggyorsabb mennyiségi eredményeket produkáló borsodi szénvidéket fejlesztette. A magyarországi fűtőberendezések zöme viszont tata-dorogi szénre készült.